Új mindenes gyűjtemény 3. 1984

Bogoly János: A Bodrog és a Latorca vidékének természetrajza

júl. átl. — július havi középhőmérséklet ápr.—szept. — az április és szeptember hónap közé eső időszak — a tenyészidő — középhőmérséklete A táblázatból kiderül, hogy dél felé a hőmérséklet növekszik (vö. Vaján—Királyhelmec), másrészt hogy Kistoronya esetében döntően érvényesül a. helyi (mikroklimatikus) hatás, mivel a község észak felől védve van a Zempléni-szigethegység által. A vizsgált területen eddig mért legalacsonyabb abszolút hőmérséklet —27,2°C volt (1950. febr. 3-án), a legmagasabb 38,5°C (1952. augusztus 18-án). Csapadék Csapadék tekintetében vidékünk a viszonylag szegény vidékekhez sorolandó, bár akad egy-két esztendő (pl. 1980), ,amely rácáfol a matematikai átlagra. A csapadék területi és időbeli eloszlásáról az álábbi táblázat ad képet: A mérés helye t. f.m. . évi átlag ípr.—szept. Dkt.—márc. átlaga átlaga Vaján 100 m 619 mm 375 mm 234 mm Királyhelmec 122 m 626 mm 369 mm 257 mm Szomotor 110 m 608 mm 366 mm 242 mm Látható, hogy a csapadék eloszlása eléggé egyenletes, és az is, hogy java része a tenyészidőben (ápr.—szept. hó) hullik. A legcsapadékosabb hónap a június (72 mm), a legszárazabb a február (33 mm). A csapadék esetében az átlagtól eltérő adatok gyakoribbak, mint a hőmérsékletnél. Pl. 1976-ban az évi összcsapadék 527 mm, 1980-ban 693 (!) mm volt. A hótakaró megmaradásának átlagos időtartama 50—60 nap, de nem ritkák az olyan telek sem (pl. 1971—74), amikor nem alakul ki tartós hótakaró. A hó vastagsága átlagosan 20—30 cm, de helyenként, pl. a dombok északi völgyeiben több is lehet. Szélviszonyok A tárgyalt vidék a viszonylag szélcsendesekhez tartozik. Évente mindössze 16.8 nap fordul elő, amikor a szél erőssége meghaladja a 6 Beaufort-fok értéket. Leggyakoribb az északi szél. Gyakoriságban nyolcszor múlja felül a második helyre sorolható délkeleti szelet. Jelentősebbek gyakoriságban még az északkeleti és az északnyugati szél, míg a kelet, nyugat vagy délnyugat felől fúvó légáramlat ritka. 17