Új mindenes gyűjtemény 3. 1984

Bogoly János: A Bodrog és a Latorca vidékének természetrajza

teket. Szőlőske és Nagybári környékén perlit is előfordul. Ezt szi­getelőanyagként és a vegyiparban lehet haszosítani. Érdekes jelen­ség a Zempléni-szigethegység karbon kori rétegeiben található an­tracit. Ez a lelőhely a kőszén egyetlen előfordulási helye a Nyu­gati-Kárpátokban. A lelőhelyet (Toronya közelében) Szádeczky­Kardoss Gyula magyar geológus fedezte fel 1897-ben. Az 1905— 1906-os években kezdték meg az antracit fejtését. A második világháború idején a bányák már 400 munkást foglalkoztattak, de a rossz geológiai fekvés és a nem rentábilis kitermelés miatt 1946­ban a bányákat bezárták. A legújabb hírek szerint a közeljövőben remény van a fejtés újabb megindítására. Ladmóctól északkelet­re a múlt század közepén rezet is bányásztak. Ma már ez a lelő­hely csak ásványtani érdekesség. Vulkáni tufákat bányásznak To­ronyától északnyugatra, és ezeket építőelemek készítésére hasz­nálják. A Ladmóc környéki mészkövet a helyi lakosság már év­századok óta hasznosította, mészégetőkben. Ezek nyomai ma is látszanak a Somos-dombon. Jelenleg egyrészt útburkoló anyagok készítésére használják, másrészt mészpor formájában a mezőgaz­daság hasznosítja a savanyú talajok javítására. A Bodrogköz terü­letén jóformán csak építkezési és útburkolati célokra bányásznak követ. A Tarbuckán riolitokat, a Helmeci-dombságban és a Bod­rog jobb parti vidékén fekvő Imregi-hegyen andezitot fejtenek. A homokdombok alkotóanyagát is hasznosítja az építőipar. Ilyen homokbányák sorával találkozhatunk Kisgéres, Őrös, Szolnocska, Boly, Lelesz, Csicser, Bés és Abara határában. A Nagykaposnál kitermelt anyagot a helyi téglagyár használja fel. Az utóbbi évek­ben intenzíven folyik a kőolaj- és földgázlelőhelyek felkutatása. Az eddigi eredmények szerint kőolaj nincs a területen nagyobb mennyiségben, de a földgáz előfordulása már jelentékeny. Súlyos gondja viszont vidékünknek a jó minőségű forrásvíz hiánya. Je­lenleg csak egy nagyobb vízhozamú forrást tártak fel Battyán közelében. E forrás vizével kívánják ellátni az egész Ung-vidék és Bodrogköz területét. Sós termálvizet Nagykapostól nyugatra ta­láltak. Erre alapozva épül a várostól északnyugatra egy termál­fürdő. 6 Talajviszonyok A Bodrog és a Latorca vidékén sokféle talajtípussal találkozha­tunk. Ennek magyarázata egyrészt a változatos geológiai viszo­nyokban, másrészt a víz és a klimatikus tényezők hatásában rej­lik. Természetesen az élő szervezetek is jelentősen hozzájárultak bizonyos talajtípusok kialakulásához. A legelterjedtebb a réti glejtalaj. Ez fedi a folyók árterét és szélesebb környékét. E talaj alkotórészei igen apró szemcsések és összetapadásra (agyag) hajlamosak, tehát vízáteresztő képességük csekély. Ez magyarázza a sok holtág és mocsár, valamint szikes folt kialakulását és fennmaradását. Ezek a talajok nem alkalma­sak szántóföldnek, inkább kifizetődik a legelőként vagy kaszáló­15

Next

/
Thumbnails
Contents