Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Erdélyi Géza: Gömör klasszicista építészete

A porosz boltozat valójában függőlegesen kettészelt cseh süveg, amelynek felülnézete téglalap alakú. A porosz boltozat kifejezést könyvünkben ilyen értelemben használjuk. > 1

2 Nem falun épült templomokról van szó, hanem valódi falusi templomokról, vagyis többségükben olyanokról, amelyeket falusi kőművesmesterek közreműködésével mindenekelőtt a helybeli közösségek szükséglete hozott létre, tehát megőrizték sajátos művészi jellegüket. 1

3 A rimaszombati városi levéltár 1810—1838 közötti anyaga számos adattal szolgál Tiszolcnak Rimaszombattól, sőt magánszemélyektől is felvett kölcsönéről. 1

4 Ferenczy István szobrász, Rimaszombatban született 1792. II. 23-án, és ugyanott halt meg 1856. VII. 4-én. Bécsben Fischer és Klieber tanítványa volt, Rómában előbb Thorwaldsen, majd Canova mellett dolgozott. Első alkotásai közé tartozik Csokonai Vitéz Mihály mellszobra, utolsó a haldokló Eurüdiké fekvő alakja, amely ma a rimaszombati református toronyba épített sírházban látható. Közben lerakta az újkori magyar szobrászat alapjait. Gömör múlt századi csúcsát a művészetben négy név fémjelzi igazán: Ferenczy Istváné, Izsó Mikló. sé, Miks Ferencé és Ybl Miklósé. 1

5 Sisa József: Alois Pichl magyarországi működése. Doktori disszertáció 1979—80 (dr. Bibó István közlése alapján). Sisa József kutatási eredménye azt a korábbi feltevésünket igazolta, hogy a jolsvai római katolikus templomot rangosabb idegen mester tervezhette. 1

6 Az „úgynevezett huszita templomokról" azért szükséges e munka keretein belül is szólanunk, mert a XIV—XV. századi falusi gótikus templomok egy részét a klasszicizmus korában átépítették, olykor teljesen (Sebespatak), néhány esetben csupán hozzáépítés, vagy új lefedés erejéig. (Jánosi, Rimaszécs, Harmac, Szilice, Berzéte — mind református templom.) Ezeknek az építészeti beavatkozásoknak következtében a két — időben egymástól távol eső — stíluskorszak templomai közvetlen kapcsolatba kerültek. 1

7 Dr. J. Krčálová közlése. 1

8 A város pénztári gazdálkodásának bizonylatai tanúsítják, hogy 1818 és 1822 között a „régi traktír" helyén húsznál itöbb helybeli kőművesmester vezetésével épült fel a Három Rózsa szálló, amelynek neve Rimaszombat és Rozsnyó jó kapcsolatát volt hivatott kifejezni, lévén az utóbbi címerének fő motívuma három rózsaszál. A névadás kölcsönösségi alapon történt, ezért Rozsnyó egyik vendégfogadója a Fekete Sas nevet kapta. 1

9 Nyilvánvalóan barokk hatásról van szó, amely másutt is érvényesült, de Gömör területén, különösen Rozsnyó környékén a XIX. század fordulóján a reneszánszois és barokkos díszítő elemek használatához hasonlóan szinte kötelező volt. Ugyanez vonatkozik a harmadik periódus idején az oszloprendek használatára Gömör nyugati részén. 2

0 Helyén ma egyszerű téglalap formájú ablaknyílások vannak. Az átalakítás időpontja ismeretlen. 2

1 Rimaszombati városi levéltár (feldolgozatlan állapotban). 2

2 Ismerjük meg az építészeti stílusokat, 118. 2

3 A templomtest és a torony együttes kialakítása a második és a harma114