Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Erdélyi Géza: Gömör klasszicista építészete

dó párnázatos könyöklőpárkányok, az armírozott falrészek stb. — mindezekben valóban a korábbi stíluskorszakok továbbélését kell látnunk, ám olyan mértékben, hogy hasonló jelenséggel az akkori Magyarország területén nemigen találkozunk. Hasonló a helyzet a homlokfalak tagolását illetően is: az tömörebb és erőteljesebb, mint máshol. -— Az épület a rokkantak szövetkezetéé. A rizalit tengelyébe épült főbejárat az előcsarnokba nyílik, ahonnan részben a porosz boltozatos földszinti helyiségekbe, illetve egy lépcsősoron az emeletre juthatunk. Az eredeti helyiségek lefedése eltérő. A fogadóteremtől jobbra és balra nyíló szobák stukkódíszes teknőboltozattal fedettek, a fogadótermet ugyancsak stukkódíszes cseh boltozat fedi. Innen nyílik a franciás ízlésű ablakajtó az oszlopokon nyugvó erkélyre. Az ajtó két oldalán kisplasztikák elhelyezésére alkalmas kagylófülkék vannak. C/ Palota. (Madarász-ház.) Hat ablaktengelyes, egyemeletes épület az ovális tér északkeleti oldalán. Tulajdonosa szerint a XVIII. század végén épült. A homlokfal csak az emeleti részen maradt meg eredeti szépségében, míg a rovátkolt földszinti rész a modernizálás következtében erős torzulást szenvedett. Az emeleti homlokfal a kora klasszicista gömöri építészet és díszítőművészet egyik szép példája. Sűrűn elhelyezett kettőzött lizénák tagolják. A faragott ablakrámákat díszített keret veszi körül, és művészien kidolgozott szuprafenesztra teszi hangsúlyossá. A Madarász-palota azonban építészetileg nem egységes: több ütemben épült. A magva — a földszint egy része és a keresztboltozatos folyosó — a legrégibb, ezt követi időrendi sorrendben a XVIII. század utolsó negyedében épült emelet, végül az eredetileg U alakú épület szárnyainak összekötése-beépítése (aminek következtében a Madarász-iház téglalap alaprajzúvá lett), illetve újabb helyiségek, többek között egy műterem kialakítása az épületben. Azt a megállapításunkat, hogy az épület több szakaszban és különböző stíluskorszakokban épült, az a tény is igazolni látszik, hogy a helyiségek lefedése sokféle, kezdve a bejárati folyosó keresztboltozatával, az emeleti helyiségek, például a fogadóterem stukkódíszítésű teknőboltozatán át az újabb hozzáépítések donga- és porosz boltozatáig. A hatalmas pincehelyiségeket a megszokott módon, azaz dongaboltozattal fedték le. A műtermet, amelynek falait korinthoszi fejezetes oszlop- és féloszlopsor övezi, nem tudjuk, mikor és kivel építették, ugyanis a ház szülötte, Madarász Viktor, a kiváló magyar festőművész, aki elsősorban történeti témájú képei, valamint portréi alapján közismert, nem tért vissza Csetnekre. Ez a tény azonban nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a mellőzöttség éveiben (1870— 1887) foglalkozhatott a hazatérés gondolatával. — Ma lakóház. D/ Kúria. A Madarász-palota szomszédságában álló L alakú öt ablaktengelyt számláló úrilak homlokfala a térre néz, pilaszterekkel tagolt oldalfala a Murányt Rozsnyóval összekötő úttal fut párhuzamosan. A homlokfal síkjából három ablakos, timpanonos rizalit emelkedik ki, ezt vájatos-fejezetes pilaszterek tagolják. Szegment záródású ablakait finoman megmunkált kovácsoltvas rács védi. 95