Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Erdélyi Géza: Gömör klasszicista építészete

maguk is rendelkeztek magánkönyvtárakkal, amelyek a legtöbb esetben nyitva álltak az olvasni, tanulni vágyó érdeklődők előtt.) Iskolák szép számmal maradtak ránk, jóllehet többségükben ma már más célt szolgálnak, volt és megmaradt falusi iskolák szinte mindegyike a népi építészet kategóriájába tartozik. Kivételt csak a rokokó díszítésű kövi iskola képez a XVIII. század végéről, de ennek művelődéstörténeti értéke nagyobb az építészetinél, ugyanis a múlt században a rőcei szlovák gimnázium oktatói is igénybe vet­ték. Mivel a pelsőci és a dobsinai iskolaépületeket a felismerhetetlen­ségig átalakították, valóban értékes, a klasszicista stílus jegyeit máig őrző iskolákat csak Rozsnyón és a volt megyeszékhelyen, Rimaszom­batban találunk. A rimaszombati régi gimnázium még barokk eredetű, falait sgraf­fito díszítette. A XIX. század második negyedében újabb emeletet építettek rá, s az egész épület egységes klasszicista külsőt kapott. Az új Egyesült Protestáns Gimnáziumot ugyan a klasszicista építészet utolsó éveiben tervezték, de építészetileg már a következő korszakot képviseli. A legtöbb iskola Rozsnyón épült és maradt meg, valamennyi lé­nyegében még ellenreformációs törekvések eredményeként. A meg­levő négy közül kettővel különösen érdemes foglalkozni. Az egyik ma gyermekkórház, a másik diákotthon. Építészetileg mindkettő ér­dekes és sajátos jelleggel bír. A mai gyermekkórház 1763-ban épült, de amikor 1778-ban a jászói premontreiek tulajdona lett, teljesen átépült. Máig megőrzött külse­jét a XIX. század első éveiben (1802—1810), egy nagyobb renoválás alkalmával kapta. Jól megfigyelhető rajta a nem szakrális jellegű gömöri klasszicista építészet egyik következetesen használt megol­dása, nevezetesen a sík felületeknek geometriai formákkal történő tagolása; 1 9 ezek a formák 5—8 centiméteres mélyedést képeznek a vakolatban, vagy ellenkezőleg, kiemelkednek belőle a lizénák szint­jére. A másik volt iskolaépület — később kolostor — nemcsak térben helyezkedik el az előbbitől eltérő módon, hanem jellegében is más. Épült az 1804—1814 közötti években, építője egy helybeli mester, Baffi József. Mind külső, mind belső architektúrája teljes mértékben megfelel a stílus követelményeinek. Udvarra nyíló, körbefutó, bolt­íves árkádjai, 2 0 a falak sima felületei nyugalmat árasztanak. Mond­hatni, hogy egészében nem „gömöri" jellegű, s az eddig tárgyalt épü­leteknek mintegy az ellentéte. Ipari, mezőgazdasági, üzleti épületek Annak idején bizonyára nagyon sok ilyen rendeltetésű objektum épülhetett, mert a tárgyalt korszakiban Gömör déli részét kivéve, ahol fejlett földművelés, valamint állattenyésztés folyt, egész Gömör országos viszonylatban is fontos bánya- és vasipari vidék volt. A gömöri városokat élénk kereskedelem jellemezte. Különösen a me­zőgazdaság és a vasipar termékeiből volt gazdag a kínálat, de a tímá­66

Next

/
Thumbnails
Contents