Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Erdélyi Géza: Gömör klasszicista építészete

2. a táji és terepadottságok jellegzetességeiben, 3. a gazdasági, társadalmi és felekezeti viszonyok sajátos alakulásában, 4. a megye lakosságának mentalitásában. Vizsgáljuk meg ezeket a pontokat részletesebben! 1. A korábbi stílusok befolyásoló jelenléte

3 és a képzett kőművesmesterek gyakorlottságának a hatása természetesen a kezdeti időszakban a legérezhetőbb. Ez az időszak valamivel előbb kezdődött és tovább tartott, mint másutt, s ennek következtében a különböző stíluselemek nagyobb mértékben keveredtek és módosultak. Különösen szembetűnő példáit láthatjuk ennek Rozsnyón, Jolsván és Csetneken. A csetneki Madarász-, Maritinszky-, Sebők- és Sárkányféle kúriák mennyezetein a XVIII. század utolsó éveiben is stukkó díszítést használtak, Jánosiban pedig a Török Bálint-kúriához 1800ban építettek barokk homlokzatú szárnyépületeket. Arra is bőven van példa, hogy régebbi objektumokat klasszicista köntösbe öltöztettek, vagyis csupán a homlokzati formanyelvük más és új. Ilyen többek között a jolsvai Koháry—

Coburg, a tamásfalvi Farkas4tastély, a csízi Hanvay-kúria stb. Figyelemre méltó, hogy az egyházak, főleg a protestánsok a főuraknál hamarabb szakítottak a tbarokkal és hatásával, aminek több oka volt. Először is a barokk a Habsburg-barát uralkodó osztály stílusának számított, s a köznép idegenkedett tőle, továbbá a protestáns, különösen a református istentiszteleti rendtartás szinte megköveteli a teremtemplom típusát. Közismert, hogy funkcióját tekintve minden protestáns templom centrális jellegű, azon alapelvnél fogva, hogy az istentisztelet középpontjában igehirdetés áll. Ezért az Űr asztalát és a szószéket mindenki számára látható helyen, leggyakrabban a templom közepén, esetleg a bejárattal szemben kell elhelyezni. A lelkipásztornak nincs elkülönített helye, maga is egyik tagja a gyülekezetnek. Hasonló a helyzet az ágostai hitvallású (lutheránus) egyházban is, ám ez esetben már közvetlenebb idegen (német) építészeti hatásról is szólhatunk. Bár e hatásnak részletekig terjedő elemzése más szakterületekre tartozik, annyit mindenképpen tudatosítanunk kell, hogy a németországi egyetemeken tanuló diákok nem csupán szellemi javakat hoztak magukkal, hogy a reformátusokhoz hasonlóan itthon kamatoztassák őket, hanem egy neves német építész, L. Ch. Sturm templomtípusait is átültették (Architektonisches Bedenken von protestantische kleinen Kirchen-Figur und Einrichtung)ý Sturm templomtervei formailag ugyan különbözőek, lényegében mégis centrális jellegűek. Sturm, alaprajzuk szerint megkülönböztetve, a következő három alaptípust ajánlotta: nyomtatott T alakú, görögkeresztre emlékeztető és egyszerű téglalap alapú típust. Az ellenreformációs tilalmak

5 és megszorítások miatt azonban bő fél évszázadnyi késéssel — csak a Türelmi Rendelet megjelenése után —, az 1781-et követő évtizedekben, de még inkább a XIX. század első harmadában volt olyan élénk protestáns építészeti tevékenység, amelyben ezek a hatások is érvényesülhettek. 57