Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Blaskovics József: Gömör az oszmán-török uralom idején

van poltúrát kért a földesúr (Turcsekon, Zdihaván), noha a forint értéke 33,3, a talléré pedig 66,6 poltúra volt. így volt a mértékegységekkel is. A rőceiek panaszkodtak, hogy „a vajat nem igaz-iczével veszik, oly iczét tart, hogy josvai két icze ott egy iczét teszen". Külön megterhelést jelentett a falvaknak a török urak vendéglátása is. „Midőn ezen békességh meghlett az Egri Iszpaiak falurul quartélyoztanak s vendégeskedtenek" — panaszkodtak a runyaiak. „A szegénységnek mennyiben került, nem tudhattyuk, elégh hogy költségekben került." A csetneki úr hetedmagával vendégeskedett Jolsván, Otrokocson, Rozsnyón és Panyiton. „Etelt, italt adtunk a mi lehetett, egy-egy kést adtunk mindenkinek." Erőszakoskodások és fosztogatások is előfordultak. A rozsnyói szekereket a törökök megtámadták, áruikat elvették és a „bejáró bírót, Szőcs Mártont levágták". Kis Ferenc, szkárosi „hódolt" nemes embert és Sori Tamás leányát elfogták és csak „sarczon" bocsátották el. Szakmári Miklós nemes embert „házánál megh lőtték vólt, házát megh akarván gyújtani, nyalábokkal hordották a törökök a szalmát, de mivel eö kegyelme belől a padlásrul káposzta lével öntözte, ugy nem gyújthattak fel a' házat. Azonban lovait is hatot vagy nyolczat vittek el s ugyan oda is vésztétték mind." Az egyszerű hódoltsági rájákat a törökök nem bántalmazták. De ha az ónodi, putnoki, szendrei vagy füleki végvárak katonái közül valakit elfogtak, menthetetlenül „levágták". Körülbelül 16 esetről tudtak a pelsőciek, runyaiak, gesztesiek és rőceiek. A királyi területek elleni portyázások a „békességh után" is előfordultak. Egy ilyen alkalommal, a horkaiak tanúsága szerint, az egri martalócok Tótlipcse táján négy fiút és egy leányzót ejtettek rabul és vittek be Egerbe. Nem csoda, ha a szegény ráják örökös rettegésben éltek. „Isten mondhattya megh mit nem szenved a szegény hodoltság a török insége miatt — panaszolták a baracaiak. „A' Töröknek oly elviselhetetlen igája vagyon rajtunk — vallották az otrokocsiak —, hogy ha tovább is continualtatik, Tellyességgel el kel pusztulnunk." Hasonlóan nyilatkoztak a derencsényiek. oldalfalviak, bátkaiak és több más falu esküdtjei is. És ekkor, amikor a kizsákmányolás, az elnyomás és a megfélemlítés a tetőfokára hágott, 1683 nyarán futótűzként terjedt el a hír, hogy a nagyvezír 300 ezer főnyi sereggel Bécset vette ostrom alá, s döntő összecsapásra került sor, amelyben az oszmán sereg végzetes vereséget szenvedett. Az oszmánok további vereségei Párkánynál, Esztergomnál és Vácnál lelkesítően hatottak az ország népére. A Gömör megyei ráják megértették, hogy közeledik a felszabadulás órája, és beszüntették a török adók és váltságdíjak fizetését, valamint a beszolgáltatásokat az oszmán hatóságoknak és a földesuraknak. Az egri oszmán hatóság és a helyőrség azonban még szilárdan tartotta kezében a hatalmat, és egy ideig türelmesen várta, hogy a gömöri ráják teljesítik fizetési és beszolgáltatási kötelezettségeiket. 27