Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Fónod Zoltán: A valóság vonzásában…

és szociáldemokrácia nacionalista szemléletével is. Főleg a kassai munkások és a szakszervezetek önzetlen támogatásának köszönhetően összegyűjtik és letétbe helyezik az előírt kauciót (60 ezer koronát), s 1920. február 15-től ismét napilapként jelenhetett meg a Kassai Munkás. A Kassai Munkásnak az elkövetkezendő küldetéséhez tartozó „előtörténetét" nehéz, ellentmondásos korszaknak mondhatjuk, s ahogy Botka Ferenc írja, így vált: „ .. .szándéka és akarata ellenére — előkészítőjévé, előfutárává annak az új forradalmi kibontakozás­nak, megújulásnak, amely közvetlenül a Tanácsköztársaság bukása után, a húszas évek elején következett be Csehszlovákiában". A Nagy Október eszméi áthatották a szlovákiai proletariátust, s az 1919-es időszak, a proletárdiktatúra három hete Szlovákiában jó alkalmat teremtett ahhoz, hogy — ahogy M. Gosiorovský írta — „a szlovák munkásosztályt a Kommunista Internacionálé eszméinek" megnyerje, s a rá váró osztályküzdelmekre felvértezze. Elismeréssel szól ezekről az évekről Goldhammer Géza is 1927-ben, a Munkás huszadik évfordulója alkalmából írt elemzésében. A lap később emig­ránsokkal bővül. A Tanácsköztársaság bukása után Jász Dezső és az innen származó Mácza János a lap munkatársai lesznek. Lelep­lezik a fehérterror szörnyű vérengzéseit, s cikkekkel, versekkel egy­aránt sugallják a „Lesz más lakodalom" (Ady-vers vallotta) hitét. Vezércikkekben ítélik el a Horthy-rendszer brutalitásait, s nem hagynak kétséget afelől, hogy a leszámolás előbb-utóbb elkövetkezik. „És most azon leszünk — írja a kétnyelvű vezércikk 1920. február 21-én —, hogy cseh és szlovák elvtársakkal mielőbb létrehozzuk az egységet, és közös erővel mindent elkövetünk e népgyilkos politika elpusztításáért." A forradalmi eszmék szolgálatában 1920. február 15-től (2 oldalon, nagy formátumban) napilapként újraszerveződő lap arculata — mun­katársai Fried Jenő, Jász Dezső, Mácza János, később (Kassai) Gold­hammer Géza közreműködésével — mindjobban balra tolódik. Lá­tószöge is szélesedik, nemcsak a környező országok, hanem az európai munkásmozgalom akciói irányába is figyel. A szociáldemokrata gon­dolkodás nyomait ugyan még magán viseli a lap, a Kommunista In­ternacionálé elvei azonban egyre erőteljesebben érvényesülnek. Ez vonatkozik a szociáldemokraták turócszentmártoni kongresszusával kapcsolatos közlésére is. Itt ugyanis Ivan Dérer csúfosan megbukott, amikor „Szociáldemokraták és szlovákok, utánam!" felkiáltással ki­vonult a teremből, így akarván megosztani a szlovákiai proletariá­tust. Erről az eseményről úgy számolt be a lap, mint „A III. Interna­cionálé hússzoros többségé"-ről, kiemelve, hogy a kongresszus meg­valósította Szlovákia proletariátusának baloldali egységét. A szociál­demokrata párt e kettészakadása után indul meg a Kassai Munkás testvérlapja, a Pravda chudoby. A Kassai Munkás tevékeny résztvevője annak a küzdelemnek, mely a kommunista párt megalakításáért folyik. Közzéteszi a Kom­munista Internacionálé 21 pontját, és sürgeti a csatlakozást. A közel kétéves harc 1921 tavaszára meghozza az eredményt. Előbb a fenyő­házai kongresszus egyesíti Szlovákia és Kárpátukrajna munkásságát, 164

Next

/
Thumbnails
Contents