Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Fónod Zoltán: A valóság vonzásában…

Mikor fogunk már összefogni, Mikor mondunk már egy nagyot Mi, elnyomottak, összetörtek, Magyarok és nem-magyarok? Ady azért válhatott a forradalom eszmei előkészítőjévé, viharmadarává, mert felismerte a társadalmi haladás elkerülhetetlenségét. „A nacionalizmus alkonya" című cikkében, 1905-ben ez.t írta: „...Aki az ellensége a haladásnak s jobbra törésnek, az emberi szellem feltétlen szabadságának, hazaáruló, ha örökösen nem is tesz egyebet, mint a nemzeti himnuszt énekli." Ilyen előzmények után kezdte meg több évtizedes, akadályoktól sem mentes működését a Kassai Munkás 1907. március 16-án. A lap kiadását a szociáldemokraták 1906. december 25—26-án tartott kassai területi tanácskozásának magyar, szlovák és német küldöttei határozták el. Az elmondottak alapján nyilvánvalóvá válik az is, mi volt az oka annak, hogy a lap kezdettől fogva rendkívül tartózkodó volt az osztályszempontok iránti elkötelezettségében, s a lap szerkesztői számára lényegélben a Tanácsköztársaság kikiáltásáig meghatározó volt a szociáldemokrata pártvezetőség opportunista — reformista magatartása. A lap Porosz Mihály (e. n. Preusz Mór) szerkesztésében jelent meg, mint a szociáldemokrata párt lapja, majd Csehszlovákia kikiáltása és a CSKP megalakulása után mint a CSKP lapja a magyar dolgozók részére. A Kassai Munkás profiljának eszmei bizonytalanságán az sem változtatott, hogy a felelős szerkesztői poszton Molnár Miklós (1909 elején), majd Surányi Lajos (1909. március 6-tól) váltotta egymást. Arra azonban rászoktatta a kelet-szlovákiai .munkásokat, hogy figyeljék és elemezzék a politikai és gazdasági helyzetet, s harcoljanak a kizsákmányolás ellen. Ennek bizonysága volt az is, hogy a lapot többször súlyos pénzbüntetéssel sújtották. 1914 augusztus végén pedig Tisza Kálmán kormánya — háborúellenes magatartása miatt — betiltotta a lapot. Botka Ferenc a Kassai Munkásról írt kiváló monoigráf iájába n a lap első nyolc évét így jellemzi: „Az elsőben (1907—1911), amelynek szerkesztése Preusz Mór nevéhez fűződik, fokozott mértékben érvényesültek az opportunista és reformista nézetek, a másodikban (1912—1914), amellyel viszont Surányi Lajos munkálkodása kapcsolatos, bizonyos keretek között ugyan, de nagyobb mérvű tisztánlátás, forradalmibb hang, a munikásérdekek következetesebb érvényesítése tapasztalható." Az 1918-as őszirózsás (októberi) forradalom új helyzetet teremtett a Kassai Munkás helyzetében is. A kényszerhallgatás négy éve után 1918. november 9-én, Surányi Lajos szerkesztésében újraindult a lap. A Felsőmagyarországi Szociáldemokrata Párt hetilapjaként szerveződött ujjá, negyed alakú formátumát megtartva. Mint korábban, most is az országos vezetés elveit, tehát a reformista, trade-unionista szemléletet követte. „A lap elmaradottsága — írja Botka Ferenc — különösen a Kommunisták Magyarországi Pártjának november 20-i megalakulása után válik szembeszökővé." A KMP sajtószerve, a Vörös Űjság megjelenése alkalmából, 1918. december 14-én a Kassai 162