Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Méryné Tóth Margit: Tradoskedd hagyományos táncai és táncélete

közé tartozik. Egyes változatokban a cifra a motívumtest végén foglal helyet és j J | J^ J^ J ritmusú (69—70. motívum), máskor pedig az összetett motívum első tagját képezi, ekkor ritmusa J^ ^ J j J J (71.—72. motívum). Polgári társastáncok, műtáncok Az alábbiakban azokat a táncokat foglaljuk röviden össze, amelyek a paraszti táncélet polgárosulásának kezdeti korszakában váltak a tardoskeddi tánckészlet részeivé. Ezek a táncok képezték azt az első nagy polgári divathullámot, amely véget vetett a régi hagyományos paraszti táncok virágzásának. Az itt felsorolandó táncok azonban még a virágzó, életerős paraszti táncélet anyagába épülhettek be, s így elsősorban nem romboló, hanem inkább gazdagító hatásuk volt. A polka, a reszketős, a magyar kettős, valamint a „birkás" idegen eredetűek ugyan, mégis megfigyelhető bennük a folklorizáció, a helyi hagyományos tánckmcs stílusálhoz való szerves hozzáalakulás. A felsorolt táncok közül kettő kétségkívül nyugati eredetű, mégpedig a polka és a reszketős. Paraszti emlékezet szerint mindkét tánc viszonylag régen, már a múlt század második felében meghonosodott Tardoskedden, tehát nem tánciskola útján, hanem természetes úton terjedt, mégpedig a faluból alkalmi munkára eljárók, majd hazatérők révén, s a mindenre fogékony zenészek is segítettek meggyökerezésében. A faluban járó idegenek szerepéről is említést tesznek adataink. Ezek a táncok bálokban, mulatságokban kerültek műsorra. Polka A polka közepes tempójú 2/4-es párostánc, amely a múlt század folyamán lett általános divattá a kelet-európai parasztság körében is. Több adatunk hangsúlyozza a környékbeli szlovákságtól való átvételét. A Tardoskedden járt polka kötetlen szerkezetű, zárt páros tánc, s nem azonos az ismert kötött polkaformával.

8

4 Dallamai többnyire hangszeres, nyugati eredetű dallamok, amelyeknek szöveges változatai nemigen fordulnak elő. Egyik adatunk szerint a zenészek ún. „magyar polka" nótát is húztak néha. Az új tánc a táncrendben a hagyományos verbunk és csárdás után szerepelt, s rendszerint a 3/4-es reszketős követte. Reszketős A reszketős 3/4-es ütemű, viszonylag lassú tempójú páros tánc, amelyben a régi laudier asszimilált formáját véljük felfedezni. A 3/4es, 6/4-es forgó és lépő mozgásokkal járt táncban két kézzel fogóznak össze egymással szemben, majd bonyolult kar alatti forgások következnek. A karok kereszteződése, összefonódása után a táncosok újra helyreállítják a kiinduló helyzetet. Zárt váll- és derékfogással kezdik újra a táncot, majd két kézzel fogóznak össze ismét. / 148