Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Méryné Tóth Margit: Tradoskedd hagyományos táncai és táncélete

sárosi verbunk, leánykörtáncok vagy polgári társastáncok). A rög­tönzött táncok elemzésében tehát a legcélravezetőbb módszernek az látszik, ha a tánc alapegységeit, formai építőköveit képező motívumo­kat, jellegzetes fordulatokat, mozzanatokat ismertetjük a rendel­kezésünkre álló, rögzített változatok formakincsének figyelembevéte­lével. A váskatánc formakincsének ismertetését a könnyebb áttekinthetőség érdekében két, a táncban együttesen érvényesülő szempont szerint végezzük el: 1.Az eszközhasználat jellegzetes módjai alapján, amelyek alap­vetően meghatározzák a tánc szerkezetét, menetét. Ezek alkotják azt a keretet, amely a tánc összképét a legnagyobb mértékben megszabja, s ez határozza meg általános vonásaiban az alkalmazható motívum­kincset is. 2. A részletesebb vizsgálat érdekében át kell tekintenünk a tánc tulajdonképpeni motívumait is, amelyek ez esetben a lábbal végre­hajtott motívumokat, lépésvariációkat jelentik. Egy-egy eszköz­használati módhoz rendszerint többféle lábmotívum is kapcsolódhat. Az eszközhasználat módjai a következők: 1/ A váska kézben tartása, mozgatása 1.Az eszközforgatásra igen sok szóbeli adatunk utal. Ilyen moz­zanat a filmszalagra rögzített táncváltozatokban nem fordul ugyan elő, mivel adatközlőink minden esetben váskával táncoltak, s ezzel a forgatás úgyszólván lehetetlen. A régiesebbnek feltételezett botos változatok sajátossága lehetett ez, lefolyására a hasonló, más vidé­kekről 5 6 ismert forgatós pásztortáncok alapján emlékezhetünk. (A nyugati palóc vidéken ismeretes a botforgatás. 5 7) 2. Az eszköz láb alatt való átvetése kétféle módon történhet: az eszköz egyik végét a földre támasztják, és egyik kézből a másikba adják a láb alatt, vagy pedig a közepén fogott váskát lábuk alatt teszik át egyik kézből a másikba anélkül, hogy az a földet érné. Közben a váskával a levegőben nyolcasokat írnak le. Ehhez az eszközmotívumhoz egy jellegzetes lábmotívum kapcsolódik. A láb alatti eszközátvetés mindkét formája rendkívül elterjedt a magyar 58 és általában a kelet-európai 5 9 eszközös táncokban. (A szlovákok körében inkább az első fajtája 6 0, földbe vágott fokos fölött; a morva­szlovák tájakon 6 1 ugyancsak ismert mindkét forma.) 3. A földre támasztott váska földhöz ütögetése is fontos bevezető mozzanata a tardoskeddi váskatáncnak. Ez az eszközmotívum a tánc specialitásának látszik: az ilyenfajta ütögetésnek csak láncos bottal van értelme. Hasonló eszközmotívum a gorál bunkóstáncban fordul elő. Magyar pásztortáncokban nagyon ritka, de formailag hasonló rokonmozzanatnak tekinthető az, amikor a botra támaszkodva táncolnak az alföldi pásztortáncokban 6 2 vagy az erdélyi románok 63 botostáncában. 4. Adatközlőink többször említették az eszköz levegőbe dobását, dobálását, sőt egymás kezébe dobálását is. Ezt a mozzanatot szintén hihetővé és rekonstruálhatóvá teszik más vidékek magyar és szlovák pásztortáncai. 6 4 136

Next

/
Thumbnails
Contents