Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Erdélyi Géza: Gömör klasszicista építészete

fedettek. A földszinti helyiségekben teknőboltozatot, az emeletiben váltakozva porosz, illetve teknőboltozatot találunk. B/ Múzeum. Levéltári adatokkal nem rendelkezvén, a helyszíni szemle alapján föltételezhetjük, hogy két szakaszban épült: a földszint valószínűleg Miks tervei szerint a XIX. század második, az emelet a század harmadik negyedében. Az emeletráépítés idején, amelyet Tóth Béla építész vezetett, kaphatta az új, neoreneszánsz homlokzatarchitektúrát. Északi fekvésű, a volt Tompa térre nyíló, 18 ablakot számláló homlokfalán hattengelyű, egyenes lezárású középrizalit van. Jobbra az impozáns új megyeháza — ma a Járási Nemzeti Bizottság székhelye —, északnyugatra az egykor előkelő Tompa vendéglő épülete áll. A déli — udvari — oldalon szokatlanul széles, nyitott árkádos folyosók voltak. A folyosók s a porosz, illetve teknőboltozatos, óriási méretű helyiségek egyaránt arról tanúskodnak, hogy az épület eredeti funkcióját tekintve laktanyának épült. C/ Gimnázium. Helyesebben Régi Gimnázium (ma lakóház), e néven emlegetik, szemben az ún. Egyesült Protestáns Gimnáziummal. A hazai szakirodalom szerint 1794-ben épült, szerintünk azonban ez iinkább csak az első emelet ráépítésének az időpontja; ezt követte a XIX. század derekán, a második negyedben a második emelet ráépítése s a homlokfal egységes kiképzése. Ekkor vakolták be a barokk kori sgraffito díszítést. A helyiségeket porosz boltozat fedi. D/ A régi megyeháza, az ún. Grémium kétszintes épület a főtér déli oldalán, kilencablak-tengelyű homlokfalán háromtengelyű középrizalittal, amely a tetőpárkány fölé emelkedő egyenes homlokzattal van lezárva. A jón fejezetes pilaszterek, füzérdíszek nemcsak a rizalitot teszik hangsúlyozottá, hanem az egész homlokfalnak könnyed bájt kölcsönöznek, s a rokokó ihletésű francia építészetet idézik. A kor szellemét örökítette meg a homlokfalon olvasható felirat: Statuum Providentia, Populi Solertia, Publicis Usibus Possuit. A behajtó, ahonnan lépcsősor vezet az árkádos emeleti folyosóra, szegment ívű boltozattal fedett. Az első megyeházához kapcsolódó két történelmi eseményt kell megemlítenünk. Először azt, hogy építésével készült 1798-ban a város a nagy eseményre, Gömör és Kishont egyesítésére, amelynek következtében Pelsőc, illetve Rimabrézó helyett Rimaszombat lett az új vármegye székhelye. A másik dátum, fél évszázaddal később, 1848: itt olvasták föl a jobbágyság eltörléséről szóló törvényt. — Ma üzlet- és irodaház. E/ A Fekete Sas szálló, illetve az ún. második megyeháza egész Gömör talán legszebb és egyben legnevezetesebb klasszicista épülete, amely körül annyi vita és találgatás folyt. Jelen munkánk során azonban mind az építőjével, mind az épület eredeti rendeltetésével kapcsolatos vitatort kérdésekre fény derült. E nagy jelentőségű épület körül már tervezése idején is sok huzavona volt. A városi levéltári anyag bizonysága szerint Neumann János és Miks Ferenc „pesti kőművesmesterek" vállalták az épület 104