Új mindenes gyűjtemény 2. 1983

Blaskovics József: Gömör az oszmán-török uralom idején

völgyet, kifosztották Restért s több szomszédos falut, és sok rabot ejtettek. 1562-ben a murányi völgyben raboltak, pusztítottak.

10 A somoskői és kékkői várőrség sem maradt tétlenül, és be-betört a török területeire. 1562-ben Balassa János főkapitány nagyszabású akciót kezdett az oszmán terjeszkedés megállítására és visszaszorítására. Sikerült is tízezer főnyi sereget összegyűjtenie. Elhatározta, hogy a török legjelentékenyebb határerődjét, Szécsényt visszafoglalja. Seregét azonban Haszan Prodovics bég véres csatában Szécsény alatt tönkreverte.

1

1 A határmenti övezetben a fosztogatások, rablások egyre fokozódtak. 1566-ban a várőrség megvesztegetésével a török elfoglalta Ajnácskőt. Ugyanabban az évben Schwendi Lázár császári kapitány tekintélyes katonaságot vont össze, és visszafoglalta az oszmánoktól Szabatkát, Rimaszombatot, Pelsőcöt, Gombaszögöt és Krasznahorkát.

1

2 A füleki helyőrség már a következő évben erős katonai segítséget kapott Haszan temesvári bégtől,

1

3 Szabatka volt parancsnokától, s visszafoglalta nemcsak Szabakát, hanem Putnokot is bevette, és kifosztotta Gömör nagy részét. Betört Szepsi, Szendrő, Kassa és Eger körzetébe, sok falut feldúlt, és gazdag zsákmányra tett szert. 1568. február 17-én Drinápolyban ismét megkötötték a békét, amelynek alapján mindkét gél megtartotta az elfoglalt területet, de a kétfelé adózó területek ezután csak az oszmánoknak voltak kötelesek adót fizetni. Ajnácskő tehát oszmán uralom alatt maradt, és Gömör védelmét csupán Várgede és Felsőbalog vára biztosította. A portyázások, kölcsönös rablások, fosztogatások tovább folytatódtak. Az adót is behajtotta mindkét fél. Várgedét 1571-ben bevették az oszmán csapatok. Rozsnyót 1573. március 14-én feldúlták.

1

4 Dobsina az adóval hátralékban volt, ám egy részét megfizette az adószedőnek, az azonban nem adta át az összeget Korkud füleki szandzsakbégnek. A bég azt hitte, hogy megtagadták az adófizetést, ezért 1584. október 14-én éjszaka váratlanul

1

5 rátört a városra és felperzselte, 362 lakosát pedig rabságba ejtette.

1

0 1575-ben heves ostromok után az oszmánok bevették Somoskő, Divény és Kékkő várát.

1' Az 1559. évi békét 1584. január 11-én további nyolc évre meghosszabbították, de a betörések, rablások nem szűntek meg. A jobbágyság helyzete kétségbeejtő volt. Maga Ernő főherceg utasította Dobó Ferencet, a bányavárosok kapitányát, hogy a török pusztításaira szintén betöréssel, rablással, gyújtogatással válaszoljon a török uralom alatt levő területeken.

1

8 A korabeli krónikások előtt is világos volt, hogy ennek az esztelen, kettős pusztításnak az ártatlan falusi és városi lakosság issza meg a levét. Végül a határ menti területek pusztulásnak indultak.

1

9 1593-ban kitört az oszmán és a Habsburg-birodalom között az ún. „hosszú háború".

2

0 A császári seregek parancsnoka Teuffenbach Kristóf .volt. Hamarosan csatlakoztak hozzá a magyar főnemesek (Rákóczi Zsigmond, Báthori István, Forgách Simon, Bánffy János, Thököly 9