Új mindenes gyűjtemény 1. 1980

Püspöki Nagy Péter: Quintus Atilius és családja sírfelirata Boldogfalván a II. század közepéről

A galántai járás nyugati peremén, mintegy három kilométernyire Szenctől — Szene, Réte, Csatáj, Igrám és Sárfő szomszédságában — fekszik Boldogfa, mai szlovák nevén Boldog. Vályi András, a budai Királyi Universitas egykori tudós professzora a magyar név mellett a falu szlovák nevét, Matka Božiái (jelentése: Isten Anyja) is említi Matka Bozi alakban. Ekkor még nem merült feledésbe a falu nevének régibb, hosszabb alakja, a Boldogasszonyfalva sem.

1 Ezt a korábbi teljes névalakot a XVI. század utolsó negyedében kezdte kiszorítani a Boldogfa változat. Vályi megemlékezik még a falu állítólagos latin nevéről, a Villa Mariaeröl is. A múlt század közepén Fényes Elek, aki a falu nevét Boldogfalva alakban írja, már a helység német névváltozatát a Frauendorfot is közli.

2 Régi okleveleink azonban — amelyeket 1714-ig vizsgáltunk meg — csupán a falu Boldogasszonyfalva — Boldogfa, illetve az ezeket megelőző XIII— XIV. századi Tholway, Tolwayfelde, Toluoyfalu és Sáralja neveket ismerik. A Matka Božit elsőként Bél Mátyás említi 1736-ban. A Frauendorf a XIX. század terméke. A Villa Mariae — ez a latin név szó szerint Mária falvát jelenti — pedig sohasem volt élő használatban. Alkotója egy humanista műveltségű pap — Oláh Miklós érsek, 1561. és 1562. évi vizitátora — korának divatját követve fordította le latinra a Boldogasszonyfalvát, amint azt később a szlovák és német név alkotói is megtették.

3 Boldogfa ma kisközség, éppen úgy, mint egykor. Lakóinak száma az 1975. évi állapot szerint 406, köztük 395, vagyis 96,5 % magyar nemzetiségű. Házainak száma 109, határának területe 447 ha.

4 A község határát 7/10 részben Szene területe zárja körül. összehasonlítás kedvéért közöljük, hogy Boldogfának 1781-ben 219 lakója volt. Ebből 120 volt katolikus és 99 református. Száztizenhét évvel később, 1898-ban, 51 házban 385-en laktak itt. A község területe ekkor 774 kat. hold, vagyis 435,05 ha volt.

5 A felsorolt népességi adatokból kiviláglik, hogy a falu lakóinak egy része századunk folyamán fokozatosan elszivárog. Ezt a folyamatot a sokrétűbb és megfelelőbb munkalehetőséget biztosító szomszédos Szene és Szlovákia közeli fővárosa váltotta ki. Tizenöt évvel ezelőtt még a szakértő művészettörténész is — ha a véletlen Boldogfára vetette volna — minden különösebb érdeklődés nélkül elment volna a több helyen málladozó vakolattal takart katolikus plébániatemplom mellett. A vakolat és néhány kései beavatkozás olyannyira elrejtette az egyszerűségében szép, román stílusú falusi templomhajót és tornyot, hogy az a gótikus szentélynél fiatalabbnak látszott. 1 Vályi András: Magyar országnak leírása ... Budán, I. köt. 1796. 240. 2 Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára I. köt. Pest, 1851. 150. 3 Bél Mátyás: Notitia. . . Pars I. Tom. II. pag. 191. — Az Oláh Miklós-féle vizitációi kiadta Michal Bucko: Reformné hnutie... Bratislava, 1939. Boldogfa a 136. és 141. lapokon. — Az 1390. évi jegyzékben (Fejér: CD. X. 8. 314.) szereplő Villa Marie nem Boldogfa, hanem a mai Somoijába olvadt német lakosságú falu volt. Erre nézve lásd Püspöki Nagy Péter: Villa Mariae . . . Gondolatok a város nevéről és kialakulásáról. Irodalmi Szemle, XVIII. évf. 1975. 8. sz. 709—710. 4 Az 1975. évi statisztikai adatokat a helyi nemzeti bizottság tájékoztatása alapján Koller Gyula szívessége révén közlöm. 5 Az 1781. évi statisztikai adatokat a Batthyány-féle szenei vizitáció (pag. 36. Plébániai lt., Szene), az 1898. évieket pedig a Helységnévtár nyomán közöljük. 8