Új mindenes gyűjtemény 1. 1980

Blaskovics József: Köprülüzádé Ahmed pasa nagyvezír kegyes alapítványai az érsekújvári kerületben (1664-1685)

Magyarországi török kincstári defterek I-II. Budapest, 1886, 1890; Bayerle Gusztáv: Ottoman Tributes in Hungary. The Hague-Paris, 1973; Vass Előd: A török kor. Tolna megye a mohácsi csatától a török kiveréséig. Budapest, 1978; Vass Előd: A szekcsői-mohácsi szandzsák 1591. évi adóösszeírása. Pécs, 1979. 37 Dénár (törökül penz, penüz) apró ezüst pénzérme, a 14—17. sz.-ban egész Európában elterjedt fizetőeszköz. Árfolyama: 100 dénár = 1 flórén = 66 akcsa. Részletesebben 1. cikkemet: Peniaze a miery používané na území Slovenska okupovanom Turkami. Hist, štúdie XIV. Bratislava, 1969, 208—213. 38 Okka — az oszmán birodalomban használatos súlymértékegység — 1,282 kg. Az okka 400 dirhemből állt. a dirhem = 3,205 gr. A kejl (kile, kila) a gabona mérésénél használatos legelterjedtebb súlymérték, ill. űrmérték volt. A legelterjedtebb kejl volt az isztambuli, mely 20 okkát tett ki. Magyarországon leginkább 10 vagy csak 8 okkás kilét használtak (10,26 kg). A Magyarországon használatos súlymértékegység a mérő volt: a pozsonyi mérő 62,498 litert, a budai mérő 93,747 litert tett ki. Egy liter jó minőségű búza súlya 0,80—0,82 kg. Eszerint a pozsonyi mérő 51,28 kg, a budai 76,875 kg. A budai mérő tehát pontosan 3 isztambuli kiiével (60 okkával) egyenlő. 39 Flórén (forint) — Európa-szerte használt pénzegység. Eredetileg aranyból, a 17. sz. óta ezüstből verték Firenzében (Flórenc, Florentia), innen a neve. Később Németországban, Ausztriában és Magyarországon is vertek florént. 1. Ferdinánd császár rendeletére (1559) törvényes fizetőeszköz lett az egész Habsburg-birodalomban. Az ezüstflorén Európán kívül az egész oszmán birodalomban elterjedt. A különféle időben és helyeken vert florénoknak több fajtájuk és különböző minőségük volt. Az ezüstflorént törökül kara gurusnak (fekete garasnak) hívták, mert idővel a használatban megfeketedett. A 17. sz.-ban egyenértékű volt a magyar forinttal. Árfolyama: 1 flórén = 100 dénár = 66.66 akcsa. Egy tallér = 2,5 flórén. Lásd cikkemben: Rimavská Sobota v čase osmansko-tureckého panstva. Bratislava, 1974, 312. oldal. 40 Törökül zemín = föld (terület). Ez alatt minden szántóföldet, zöldséges- és kiskertet értettek. 41 Dönüm — török terület-mértékegység, 40 x 40 könyök = 939,3 cm

2. 42 Azaz: 1084. év muharrem 3. = 1673. április 20. Muharrem a mohamedán holdév első hónapja. 43 A részletes összeírás, vagyis a defter-i mufassal (részletes defter) szerint. 44 Bölük — kisebb katonai egység az oszmán-török hadsereg különféle fegyvernemeinél. A fegyvernem szerint a bölük különböző nagyságú volt, pl. egy lovassági bölük 400—1000 lovasból állott (kapikulu süvarileri). Egy janicsárbölük (agabölükleri) általában 100 janicsárból állott. A várőrség bölükjei 10 várvédőből (mustahfiz) alakultak. Parancsnokuk a bölükba§i (a magy. tört. irodalomban bulyokbasa alakban fordul elő), ez a rang a janicsárságnál tiszti rang volt, a várőrségnél megfelelt a szakaszvezetőnek. 45 Csavus (9avu§) — katonai rang az oszmán-török hadseregben, ami kb. az őrmesteri rangnak felelt meg. A Magas Porta csavusai tisztek voltak, a szultán vagy a fővezér parancsait továbbították. Hírvivő és összekötő szerepük volt. Itt: az erőd parancsnokának a futárja. 46 Oda — kaszárnya. Rendszerint minden bölüknek külön épülete vagy helyisége volt. Az odaparancsnok a bölükba§inak volt alárendelve. A janicsároknál az odaba§i tiszt volt. 47 A keresztény jobbágyok. 48 h — házas, 1 — legény. A török íródeák a magyar neveket fonetikusan írta le. A 61