Új mindenes gyűjtemény 1. 1980

Blaskovics József: Köprülüzádé Ahmed pasa nagyvezír kegyes alapítványai az érsekújvári kerületben (1664-1685)

Jegyzetek 1 Palánk — sűrűn és mélyen leásott cölöpökből, egymáshoz erősített gerendákból, karókból sárral, földdel épített erődítmény. A magyar palánk szó az olasz palanca átvétele, ez a latin phalanx szóból, ez pedig a görög phálanx (gerenda) szóból származik. (Lásd: M. Vasmer: Russisches etymologisches Wörterbuch I—

III. Heidelberg, 1950—58, II. 304.) 2 „Dzsigerdelen Parkani" — „zsigerlyukasztó végvár", vagyis olyan végvár, ahol kilyukasztják a bemerészkedő ellenségnek a zsigereit, átvitt értelemben: ahonnan be lehet hatolni az ellenség zsigereibe (azaz belső területeire). Lásd: Lutfí Pasa: Tevárih-i ál-i Osmán 1554. 105. oldal; Evlijá £elebi: Sejáhatnáme VI. 278—280.; Karácson I.: Evlia cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660—1664. évben. Budapest, 1904, 284—286. A török elnevezésből keletkezett az erőd első magyar neve: Csekerdény, majd később a másik: Párkány. 1948 óta Štúrovo. Lásd cikkeimben: Prečo nie Parkán? a Nedeľa című folyóiratban. Bratislava, 1949, 19. sz. 8. oldal; Ein Schreiben des ofener Defterdár Mustafa. In: Charisteria Orientalia, Praha, 1956, 60—71. 3 Evlijá Cselebi: i. m. VI. 278—280; Karácson I.: i. m. 284—286.; dr. V. Kopčan: Evliya Celebi: Kniha ciest. Bratislava, 1978. 4 Matunák M.: Érsek-Újvár alapítási éve. Századok, Budapest, 1896, 338.; Fábián J.: Az esztergomi Érsekség Új Vára 1545—1580. Esztergom, 1896, 37. 5 L. Kočiš: Nové Zámky v minulosti a súčasnosti. Nové Zámky, 1967, 14—18. 6 Bizonyítja ezt a nagyvezír levele, melyet 1662 novemberében írt Apafi Mihály erdélyi fejedelemnek. Lásd: Acsády I.: Magyarország története 1. Lipót és I. József korában (1657—1711), Budapest, 1898, 169. 7 A török történelmi irodalomban ez a hadjárat „Uyvar seferi" (Újvári hadjárat) néven ismeretes. Lásd alább a 14. és a 15. jegyzetnél felsorolt műveket. 8 A Habsburg-uralkodókat a török források „Nemese Császári"-nak, német császárnak nevezik. 9 Az 1606. november 11-én megkötött zsitvatoroki békeszerződést, ill. az 1629. szeptember 12-én megkötött szőnyi békét, melyet 1649-ben, ill. 1651-ben Isztambulban megújítottak, és további 20 évre meghosszabbítottak (I. H. Uzun9ar§ili: Osmanh Tarihi 111/2. Ankara, 1954, 198—199.). 1661-ben Új-Zrinyivár építését és 1662-ben Székelyhídnak és Kolozsvárnak a császáriak által való elfoglalását a törökök békeszegésnek minősítették. (Uzun9ar§ili: i. m. 201.: Mehmed szultán levele Apafi Mihálynak. 1. Asian and African Studies II. Bratislava, 1966, 111 — 113. oldal.) 10 Nagyvezír — az oszmán birodalomban a legmagasabb rangú főtisztviselő, a szultán legfőbb tanácsosa és helytartója. 11 Köprülüzáde Ahmed pasa (1635—1676), Köprülü Mehmed pasa nagyvezír fia művelt ember és ügyes diplomata volt. Huszonhét éves korában nagyvezír lett. Kréta szigetét elfoglalta, majd lengyelországi hadjáratra készülődött, de 1676-ban hirtelen meghalt Edirnében. 12 Edirne, régi neve Drinápoly, Adrianopolis. 13 Az oszmán-török sereg létszámát hetvenezer gyalogosra és nyolcvanezer lovasra becsülték. A seregnek 225 ágyúja volt. 14 Acsády I.: i. m. 171.: Ismail H. Dani§mend: Izahli Osmanh Tarihi Kronolojisi 58