Új mindenes gyűjtemény 1. 1980

Mihály Géza: A társadalmi átalakulás és gazdasági fellendülés hatása a népesedési folyamatok alakulására Dél-Szlovákiában

tovább emelkedjen a másod- és a harmadszülöttek száma és aránya, és a férjes nők gyermekeinek átlagos száma elérje a 2,5-öt a jelenlegi 2,1 helyett. A népesség természetes szaporodásának másik tényezőjét jelentő halandóság viszonylatában nincs lényeges eltérés a szlovákiai átlag és a magyar lakosság halálozási arányszáma között. Az eltérés csupán 1 ezrelék, ami szorosan összefügg a magyar lakosság viszonylagosan kedvezőtlenebb korösszetételével. A halandóság szintje Dél-Szlovákiában és másutt is tovább csökkenthető az egészségügyi és szociális hálózat bővítésével és korszerűsítésével, az egészségügyi gondoskodás színvonalának további emelésével, a tudomány és technika eredményeinek alkalmazásával stb. 3.3. Tizenkét éve, 1968-ban hazánkban a természetes szaporulat 60 ezerre csökkent (ebből Szlovákiában 38 ezer). A népesedéspolitikai intézkedések helyességét mi sem bizonyítja kézzelfoghatóbban, mint az a tény, hogy azóta a természetes szaporodás megduplázódott, és országos viszonylatban eléri a 120 ezret. A Cseh Szocialista Köztársaságban 67 ezer (56 %) és a Szlovák Szocialista Köztársaságban csaknem évi 53 ezer (44 %) körül mozog a lakosság szaporulata. A természetes szaporodás gyors emelkedésében hűen visszatükröződik a születési arányszám és az élve születettek számának emelkedése, a halandósági szint csökkenése, a gyermek- és csecsemőhalandóság csökkenése, és nem utolsósorban a lakosság újratermelődéséről való sokoldalú társadalmi gondoskodás (pénzbeli juttatások és állami hozzájárulás a gyermekek eltartásához, a fiatal házasok és több gyermekes családok számára biztosított kedvezmények, a lakásépítés növekedése és az egyre javuló lakásellátás stb.). A természetes szaporulat területi, járások szerinti és nemzetiségi vonatkozású vizsgálata egyöntetűen azt bizonyítja, hogy bizonyos eltérések ellenére is az SZSZK területén minden járásban és a magyar lakosság viszonylatában is biztosítva van a lakosság bővített reprodukciójához szükséges termékenységi és szaporodási szint. Az 1973-as esztendőben Szlovákiában a természetes szaporulat 10,6 ezreléket, Csehországban 5,8 és Csehszlovákiában 7,3 ezreléket tett ki. A magyar lakosság természetes szaporulata (6,8 ezrelék) jobb volt, mint a csehországi, de rosszabb, mint az országos és a szlovákiai átlag. Az országos szint elérése következtében, abszolút számokban kifejezve, a magyar népesség az elért 3800 fő helyett évente 4900 fővel, míg a szlovákiai átlag elérése után pedig 5800 fővel szaporodhatna évente. 3.4. A lakosság kormegoszlásából egyértelműen kitűnik, hogy az egyes generációkhoz és évjáratokhoz tartozók száma viszonylag kiegyenlített. A magyar lakosság korösszetétele országos viszonylatban is az előkelő második helyet foglalja el a szlovák népesség után. Bizonyítja ezt a lakosság ötéves korcsoport szerinti Összetétele is, ahol azonban jól észlelhető az 1960-as évek második felében bekövetkezett születésszám-csökkenés (a 0—4 éveseknél). 3.5. Az utóbbi években kedvezően fejlődött és fokozatosan emelkedett a házasságkötések száma. A felszabadulás óta eltelt időszakot vizsgálva elmondhatjuk, hogy hazánkban az 1975-ös esztendőben kötöttek a legtöbben házasságot (141 ezren). A házasságkötések számának emelkedésében fontos szerepet játszik szocialista társadalmunk kedvező irányú szociális és gazdasági fejlődése. Évente körülbelül 5000 magyar nemzetiségű férfi és ennél valamivel magasabb 193