Új mindenes gyűjtemény 1. 1980

Mihály Géza: A társadalmi átalakulás és gazdasági fellendülés hatása a népesedési folyamatok alakulására Dél-Szlovákiában

A lakosság természetes szaporodása, gazdasági helyzete, foglalkoztatottsági és szociális összetétele, a lakáshelyzet és egyéb tényezők kihatással lehetnek a háztartások ill. az együtt lakó személyek kollektívájának nagyságára (egy háztartás két vagy több családot is alkothat). Táblázatunkból kitűnik, hogy a magányosan élők részaránya viszonylag alacsony Szlovákiában (12,0%). Egy háztartásra az SZSZK-ban átlagosan 3,4 személy jut, a szlovákoknál szintén 3,4 a magyaroknál és cseheknél 3,2 és az ukránoknál 3,6 személy. Az SZSZK területén az 1 344 946 önálló háztartás 87 százalékát (1 170 794 háztartás) ún. családi háztartásnak vagy önálló családnak lehet nevezni. Ide soroljuk az ún. teljes vagy komplett családokat, amelyeket a gyermektelen házastársak, vagy pedig a gyermekes házastársak és hajadon ill. nőtlen gyermekeik alkotnak — függetlenül a gyermekek korától. A családi háztartások másik csoportját képezik az ún. nem teljes (csonka) családok, ahol csak az egyik szülő él közös háztartásban legalább egy vagy több nőtlen ill. hajadon gyermekével. Nem soroljuk ide a magányosok háztartását és a más, rokoni, baráti, vagy egyéb viszonyokon alapuló háztartásokat ill. közösségeket, tehát az önálló háztartások fennmaradó 13 százalékát (174 152 háztartást). A 175 ezer önálló magyar háztartás 85,1 százaléka, pontosabban 149 648 háztartás a családi háztartások csoportjába tartozik. A magyar családok túlnyomó része teljes család (135 508; 91 %). A nem teljes magyar családok száma 14 154 volt. összesen 76 928 családban volt 15 évnél fiatalabb gyermek, tehát a magyar családok 51 százalékában. Az egygyermekes családok száma 35 267, a kétgyermekeseké 27 302, a háromgyermekeseké 9477, a négygyermekeseké 2777 volt. Öt gyermek 1104, hat gyermek 592, hét gyermek 245 és nyolc gyermek (vagy ennél több) 164 családban volt. Viszonylag magas a gyermektelen családok száma (72 720, azaz 49 %). A szlovákiai átlag 45,7 %. Szlovákiában összesen 535 319 gyermektelen család volt, a magyar nemzetiségű gyermektelen családok ennek a 13,6 százalékát teszik. Az ilyen arányú részesedés bizonyos mértékben összefügg a lakosság korösszetételével is, mivel a gyermektelen családok tartalmazzák azokat a családokat is, akiknek 15 évnél idősebb gyermekük van, tehát az idősebb korú házastársakat is. Meglepő, hogy a teljes jellegű magyar családokban a nők magas részaránya háztartásbeli. Az összesen nyilvántartott 135 508 ilyen jellegű családból a háztartásbeli nők száma 85 249, míg a gazdaságilag aktív nők száma 50 259. Tehát az arány 63 : 37 % az otthon levő nők javára. Ez az arány Szlovákiában 46:57 volt, a szlovákoknál 43:57, az ukrán családokban 45:55 és a Szlovákiában élő cseh családokban 31:69, ami valamivel jobb, mint a magyarok aránya megfordítva. Szlovákiában összesen 1 221 995 tizenöt évnél fiatalabb gyermek volt, ebből 141 523 (11,6 %) magyar, 10 494 (0,86 %) ukrán és 16 941 gyermek pedig cseh családokhoz tartozott. Szlovákiában a gyermekek 5,1 százaléka él ún. nem teljes családban, a magyaroknál összesen 6523 ilyen gyermek volt — a 15 évnél fiatalabb gyermekek 4,5 százaléka. Az SZSZK területén összesen 1 532 575 eltartott (saját keresettel még nem rendelkező) fiatal volt. Ebbe a csoportba tartoznak a 15 évnél fiatalabb gyermekeken kívül a 15 évnél idősebb, de valamilyen oknál fogva (közép- vagy főiskolai tanulmány, katonai szolgálat, betegség, rokkantság, háztartásbeli feladatok ellátása stb.) nem foglalkoztatott és saját keresettel nem rendelkező, tehát a szülők által eltartott fiatalok. A magyar családokban élő ilyen fiatalok száma 172 519 volt, a szlovákiai létszám 11,7 százaléka. 186