Új mindenes gyűjtemény 1. 1980

Mihály Géza: A társadalmi átalakulás és gazdasági fellendülés hatása a népesedési folyamatok alakulására Dél-Szlovákiában

további 4 ezrelékes növekedésre lenne szükség. A születések számának növekedése kívánatos lenne az érsekújvári, komáromi és a galántai járásban is. A Föderális Statisztikai Hivatal 1973. évi demográfiai elemzései alapján

5 a legfontosabb népesedési jelenségek nemzetiség szerint is jellemezhetők. Az 1973-as esztendőben hazánkban a statisztikai bejegyzések szerint a magyar nemzetiségű szülő nők száma 9914 volt, s ez az összes csehszlovákiai szülő nő 3,6 %-át jelenti. Szlovákiában ugyanez a mutató 9443 főt (10,1 százalékot) tett ki. 2.2. Az élve születettek száma hazánkban összesen 274 703 volt (ebből 141 312 — 51,4 % — fiúgyermek). Az anyák nemzetiségi összetétele (a már említett 3,6 százalékos magyar nemzetiségi részarányon kívül) a következő volt: 63 % cseh, 32% szlovák, 0,1% ukrán, 0,08% orosz, 0,6% lengyel és 0,16% egyéb nemzetiségű. A magyar nemzetiségű szülő nők gyermekeiből 9839 született élve, 75 gyermek pedig halva. Az élve született gyermekeknél az apák nemzetiségét illetőleg elmondhatjuk, hogy a 9839 gyermek közül 7532-nek volt magyar nemzetiségű apja (77 %), 1330-nak szlovák nemzetiségű (13,5 %), 237-nek cseh nemzetiségű (2,4 %), nyolc-nyolcnak ukrán, illetve lengyel, hétnek német, hatnak orosz, 13-nak egyéb más nemzetiségű, 696 gyermek (7,1 %) pedig nem házas kapcsolatból született. Fordított viszonylatban csaknem azonos helyzet alakult ki. Konkrétabban ez annyit jelent, hogy 338 élve született gyermeknek volt az anyja cseh nemzetiségű és az apja magyar, 1313-nak az anyja szlovák és az apja magyar, hatnak ukrán, négynek orosz és hatnak az anyja lengyel nemzetiségű, apjuk pedig magyar. Összesen azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek az egyik szülőjük volt magyar nemzetiségű 3278-at tesz ki — ebből 1611-nek az anyja és 1667-nek az apja nemzetiségét tüntették fel magyarnak a statisztikák. Az anyák nemzetisége szerint az ezer főre jutó élve születettek száma 1973-ban a következőképpen alakult: a cseheknél 18,1 ezrelék, a szlovákoknál 20,5 ezrelék, a magyar lakosságnál 17,2 ezrelék, a lengyeleknél és az ukránoknál 24 ezrelék. Az itt felsorakoztatott születési arányszámok az elmúlt hét év alatt tovább módosultak és kiegyenlítettebbé váltak. A népszaporodás területi viszonylagos eltéréseinek teljes kiegyenlítődését több tényező befolyásolja, ezért a folyamat hosszabb időszakot igényel. A születésszámok alakulása alapján megállapíthatjuk, hogy Dél-Szlovákia „egykés vidékein", ahol már a lassú fogyás és elnéptelenedés jelei mutatkoztak, a gyermektől való irtózás, a kispolgári anyagiasság és önzés tudatát helyes közszellem és közgondolkozás váltotta fel. Az anyák itt is tudatosították, hogy „a gyermek az egyetlen, ami örömet szerez a nőnek, és ez az egyetlen győzelme a férfi felett, mert létrehozott valamit, amire a férfi képtelen".

6 A kedvező népességpolitikai intézkedések bevezetése következtében, az életszínvonal emelkedésével összhangban a dél-szlovákiai járásokban is egyre erősödik és uralkodóvá válik a több gyermek igénylésén alapuló helyes társadalmi közhangulat. A házaspárok túlnyomó része szívesen vállalja 2-3 gyermek felnevelését. Örvendetes jelenség, hogy több dél-szlovákiai településen „divatossá kezd válni" a harmadik gyermek. Mindez megmutatkozik a születések születési sorrend szerinti alakulásában is. 175