Új mindenes gyűjtemény 1. 1980

Popély Gyula: Bartók Béla hatása a két háború közötti kisebbségi kulturális életünkre ( Részletek egy készülő tanulmányból)

ajándék. A pozsonyi magyarokban élteti a magyart, de a pozsonyi szlovákokban is élteti az embert. Inspirációja mindenütt közelebb hoz a hazához, de az élethez is." Tóth Aladár szerint a „pozsonyi Toldy Kör férfikara megértette ezt a zenét, példát mutatva nem egy hazai együttesnek".

4

8 Az énekkar harmadik külföldi vendégszereplésére 1930 végén került sor. A pozsonyiak december 6-án Sopronban, a helyi kaszinó dísztermében léptek fel. A vendégszereplés nagyszerűen sikerült, a soproni közönség is szívébe zárta a pozsonyi férfikart és annak tehetséges karnagyát.

4

9 A soproni látogatás egyik szép, kedves epizódja az énekkar életének. A Toldy Kör énekkara alig pár éves működése alatt országhatárokat túlnövő hírnévre tett szert, és a Kör legjelentősebb, legreprezentatívabb részévé fejlődött. Az egész Toldy Kör méltán büszke lehetett énekkarának sikereire, itthon és külföldön szerzett jó hírére. Az énekkar és karnagya a Toldy Kört azonban csak ideiglenes otthonuknak tekintették. Ha a hatóságok rugalmasabban és minden gyanakvó rosszindulattól mentesen kezelték volna ügyüket, az énekkar önállósulása, külön kulturális intézménnyé való válása már 1927 végén befejeződött volna. Annak ellenére, hogy 1928 decemberében kényszermegoldásként ismét otthonul választották a Toldy Kört, soha nem mondtak le arról, hogy a hatósági engedély megszerzése után végérvényesen kiváljanak belőle. A Szlovákiai Országos Hivatal hosszú huzavona után 1930. május 9-én 6293/30-as szám alatt végre jóváhagyta a Bartók Béla Dalegyesület alapszabályait. E döntéséről rövidesen értesítette a Rendőrigazgatóságöt is. A Rendőrigazgatóság június 19-én közölte a Dalegyesület ideiglenes alelnökével, Abonyi Árpáddal az Országos Hivatal döntését, s az értesítéshez még a következő figyelmeztetést fűzte: „Ezen alapszabályok értelmében az egyesület nem politikai szervezet, ezért tehát politikai tevékenységet nem folytathat, sem ilyen akciókon meg nem jelenhet."

5

0 A Dalegyesület 1931 márciusában választotta meg első rendes vezetőségét. Március 3-ra hívták össze a rendes évi közgyűlést, s azon elnökké dr. Arkauer Istvánt, alelnökké Abonyi Árpádot, karnaggyá Németh István Lászlót választották. A Dalegyesületnek ebben az időben mindössze 50 tagja volt.

5

1 Az 1931. június 17-én tartott közgyűlésen ismét új vezetőség került a Dalegyesület élére. Elnökké dr. Bacsák Kálmánt, alelnökké dr. Samarjay Emilt, karnaggyá Németh István Lászlót választották. A Rendőrigazgatóságnak az 1931. augusztus 25-én küldött jelentés szerint a Dalegyesület tagjainak létszáma már 92-re emelkedett.

5

2 A sok bosszúsággal és buktatókkal teli építő, szervező munka mellett azonban még mindig maradt elég erő a kar vezetőségében és tagjaiban egyaránt, hogy a szokásos szerda esti próbáikat rendszerető precizitással megtartsák. Elhivatottságuk és missziós tudatuk hitét 1931. március 4-én a mesterrel történt őszinte, meghitt légkörű találkozó acélozta meg.

5

3 Az énekkar 1931. június 28-án a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség rendezte országos magyar dalosversenyen szerepelt utoljára a Toldy Kör neve alatt. Németh István László énekesei búcsúfellépésükön is hűek maradtak saját magukhoz és sikeres hagyományaikhoz. Színvonalas szereplésüket a dalosverseny zsűrije (Albrecht Sándor, Kálix Jenő, Márkus János, ifj. Schmidthauser Lajos és Farkas Márta) magasra értékelte, és méltán ítélte nekik a műdalcsoport első díját és a verseny abszolút győztese számára kiírt ezüstserleget.

5

4 125