Új mindenes gyűjtemény 1. 1980

Mácza Mihály: A politikai erőviszonyok alakulása egy dél-szlovákiai határvárosban az első Csehszlovák Köztársaság idején ( Komárom 1919-1938)

25 Doc. dr. Filip Holka CSc.: i. m. 47. Komáromi Hírlap, 1919. május 10.: Vörös május 1. 26 Dr. Kovács György: i. m. 53. Komáromi Újság, J919. május 8.: Komárom fekete éjszakája. Komáromi Hírlap, 1919. május 10: Vörös május 1. 27 Okresný archív Komárno, fond Policajný kapitanát v Komárne, 2043/1919 sz. Komáromi Lapok. 1919. május 10.: Fekete május. 28 Komáromi Lapok. 1919. május 10.: Komárom katonai parancsnokság alatt. 29 Komáromi Lapok, 1919. június 14.: Komárom katonai diktatúra alatt. 30 Uo. 31 Komáromi Lapok, 1919. június 14.: Komárom fekete napjai. Uo. 1919. június 21.: A békesség. 32 Komáromi Lapok, 1919. június 24. (rendkívüli kiadás): Megszűnt az ellenségeskedés. 33 Komáromi Lapok, 1919. június 28.: A túszok kijelölése. 34 E történelmi fontosságú dokumentum lényeges részeit alább idézzük: „A párizsi békekonferencia most már véglegesen megállapította a Cseh-szlovák Köztársaság határait. így Komárom városa, melynek területén a Cseh-szlovák Köztársaság már eddig is a teljes szuverenitás jellegével bíró impériumot gyakorolta, visszavonhatatlanul ezen köztársasághoz csatoltatott. A dunai demarkációs vonal most már országhatár, az eddigi megszálló csapatok nem idegen területet, hanem országunk határait védik . . . Tudom, hogy az érzelmeket nem lehet máról holnapra megváltoztatni, nem, is akarjuk az Önök nyelvét és kultúráját elnyomni, hanem a kölcsönös megértés és tisztelet alapján állva azt kívánjuk, hogy magyar ajkú testvéreink velünk együtt köztársaságunk egyenrangú, boldog polgáraivá váljanak . . . Amennyiben még mindig volnának, akiket a közelmúlt eseményei ki nem ábrándítottak, és új államunkba a túloldal veszedelmes csíráit gondolják elültetni, vagy akik államunk léte, területi integritása ellen bármi okból is törnének, azok ellen a legkérlelhetetlenebb eszközökkel lépünk fel. . . Az önrendelkezési jog alapján történt államalakulatoknál a földrajzi és gazdasági érdekek az új állam életképessége szempontjából sokszor megkövetelik, hogy a politikai határok egyes helyeken eltolódjanak a nyelvhatároktól. így történt, hogy köztársaságunk déli részén — különösen a Duna mentén — színmagyar területek lettek államunkhoz csatolva. Másrészt azonban éppen ezen okból nem volt elkerülhető, hogy a jelenlegi Magyarország területén is néhány százezernyi szlovák ne maradjon . .. Amidőn végül felhívom Önöket, hogy a megváltoztathatatlan történeti fordulatban nyugodjanak meg, kérem is Önöket, hogy szülővárosuk felvirágoztatására karöltve velünk együtt munkálkodjanak." (Komáromi Lapok, 1919. július 5.: Felhívás Komárom lakosaihoz.) 35 Komáromi Lapok, 1919. július 26.: A város közgyűlése. 36 Komáromi Lapok, 1919. augusztus 2.: A város közgyűlése. . . 37 Komáromi Lapok. 1919. augusztus 21. 38 Komáromi Lapok, 1919. augusztus 23.: A törvényszék és az államügyészség átvétele. Uo.: A pénzügyi tisztviselők további alkalmazása. Uo. 1919. szeptember 6.: A kormány és a tisztviselők. 39 Komáromi Lapok, 1919. szeptember 2.: Tanítók fogadalomtétele. Uo. 1919. szeptember 16.: Városi tisztviselők fogadalma. 40 Komáromi Lapok, 1919. szeptember 2.: Értesítés. 41 Komáromi Hírlap, 1919. július 20.: A komáromi internáltak. 108