Új mindenes gyűjtemény 1. 1980
Mácza Mihály: A politikai erőviszonyok alakulása egy dél-szlovákiai határvárosban az első Csehszlovák Köztársaság idején ( Komárom 1919-1938)
be véve tagságának összetételét — elnevezését Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Pártra változtatta. A párt országos elnöke Szent-Ivány József lett. 7 8 Az Országos Keresztényszocialista Pártot támogatta a város iparos- és kereskedőrétegének többsége, valamint a konzervatív magyar értelmiség, tehát Komáromban jelentős bázissal rendelkezett, amint azt már az 1920-as parlamenti választásokon szerzett szavazatainak száma is jelzi. E párt 1921 januárjában Komáromban kerületi titkárságot is létesített. 7 9 Mindkét említett párt a csehszlovákiai magyarság nemzeti érdekeinek védelmezőjeként lépett a nyilvánosság elé, és a csehszlovák kormánnyal szemben ellenzéki politikát folytatott. E pártok propagandája a magyar nemzeti kisebbség sérelmeinek hangoztatásával, demagóg nacionalista jelszavakkal igyekezett hatni a csehszlovákiai magyar lakosság érzelmeire. Agitációjuk eredményességét növelték a burzsoá köztársaság nemzetiségi politikájának hiányosságai, az állampolgársági és illetőségi jog kérdésének megoldatlansága, a földreform helytelen végrehajtása a magyarlakta területeken. A kisebbségi érdekek leple alatt azonban e pártok vezetői elsősorban a saját s általában a magyar földbirtokosok és a burzsoázia gazdasági érdekeit védték. A két párt közül az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Párt folytatott reálisabb és rugalmasabb politikát, sőt a húszas évek második felében lépéseket próbált tenni az aktivizmus felé is. A városban 1920 nyarán történt egy újabb kezdeményezés a csehszlovákiai magyarság minden társadalmi rétegét tömörítő egységes politikai, érdekvédelmi szervezet létrehozására Magyar Népszövetség néven. A szervezet a július 4-i komáromi gyűlésén meg is alakult, sőt fiókszervezeteket is létesített, de a kormány nem hagyta jóvá programját, és 1920 októberében feloszlatta. Később kulturális szervezetként alakult újjá. 8 0 A már említett két magyar nacionalista polgári párton kívül 1923 őszén a városban dr. Kamrás József vezetésével megalakult egy harmadik, a Szlovenszkói Magyar Jogpárt szervezete. 8 1 A városban nem sok híve akadt, és az 1923-as községi választások után beolvadt az Országos Keresztényszocialista Pártba. A csehszlovák polgári és szocialista pártok a húszas évek elején a város lakosságának nemzetiségi összetétele miatt Komáromban nem képviseltek számottevőbb politikai erőt, a választások alkalmával az állami alkalmazottakra és a városban állomásozó katonaság szavazataira számíthattak. A város munkásságának döntő többsége a helyi szociáldemokrata pártot támogatta, amint ezt a parlamenti választások eredménye is mutatja. E pártszervezetben 1920-ban szintén tapasztalható az a belső differenciálódási folyamat, amely a III. Internacionálé megalakulásával kezdődött a nemzetközi munkásmozgalomban. A komáromi szervezett munkások a Magyar Tanácsköztársaság hatása alatt és a Tanácsköztársaság bukása után a városba visszatérő vagy emigráló tapasztalt forradalmárok felvilágosító munkája nyomán többségükben a munkásmozgalom forradalmi irányzatához csatlakoztak. A város munkásságának ugyanis a magyar kommün révén — melynek harcaiban soraiból többen aktívan részt vettek — nagyon is élő elképzelése volt a fegyveres hatalomátvételről, valamint a proletárdiktatúráról, és nem táplált illúziókat a magyarországi proletárforradalom elfojtásában segédkező, ugyanakkor osztályelnyomását nemzetiségi elnyomással tetéző burzsoá Csehszlovákia társadalmi rendszerének viszonylagos demokratizmusa iránt. A rendszer által a legális politikai tevékenységhez biztosított feltételeket (a volt Osztrák—Magyar Monarchiához vagy a magyarországi ellenforradalmi rendszerhez képest ked98
