Tanügyi tanácsadó. Általános tanügyi, pedagógiai, jogi és közigazgatási kézikönyv (Bratislava. s.n., 1929)

I. rész. Az iskolák szervezése és fejlesztése körüli eljárás - A szlovenszkói és a podkarpatszká-ruszi iskolaügy általános jogi viszonyai

10 szemben is bizonyos kötelezettségeik vannak, gyakran előnyösebb nekik saját iskolát fenntartani, mint községi-iskolái adót fizetni, mely az egyenes adóval arányban van. Ha ilyen társaságok vagy magánszemélyek nem élnek iskolalétesítési és fenntartási jogukkal, az illetékes politikai község köteles a birtokuk körzetében lévő gyermekek részére (ha legalább harmincan vannak) az egész kataszteri község költségén községi iskolát létesíteni, esetleg az 1921. évi pénzügyi novella értelmében az összes iskolafenntartási költségeket rájuk háríthatja. A közvélemény az ilyen, magánszemélyek, ill. társaságok által fenntartott iskolákat nyilvánossági joggal felruházott magániskoláknak tartja. Felvilágosításul csak annyit említünk, hogy a magániskola kereseti vállalkozás, melynek tulajdonosa vagy a tanító, — tehát fizikai személy — vagy valamilyen, az iskola fenntartásának céljából létesült egyesület. Mivelhogy a részvénytársaság (pld. gyár, bánya) nem iskolafenntartás céljából létesült egyesülés, és a magánszemély (pld. a földbirtokos) nem tanító (ha az is, itt nem szerepel ezen minőségében), nyilvánvaló, hogy a társaságok és magánszemélyek által fenntartott iskolák nem lehetnek magánjellegűek. Az ilyen magánszemély (földbirtokos) jogait számos esetben a földmívelésügyi és közmunkaügyi minisztériumok is gyakorolják, amennyiben ú. n. kincstári iskolákat tartanak fenn. Ezen iskolák mind egyházi jellegűek, mert a volt magyar kormányzat ezen ágazatai az egyház felügyelete alá helyezték azokat. Ha nem állna fenn ez a jogi tényállás, ezen iskolák községi jelleggel bírnának. Mint nyilvános iskola fenntartására jogosult és köteles további tényezőt az iskolaügyi törvény a politikai községet en> liti. A politikai község bármely esetben jogosult községi iskolát létesíteni, ezen feladat azonban kötelességként hárúl reá, ha körzetében legalább 30 (harminc) iskolaköteles gyermek van, kiknek nyilvános iskolában való taníttatására semmiféle, erre jogosult tényező nem reflektál. A községi iskolafenntartási költségeinek fedezésére külön községi-iskolái adót vethet ki, éspedig az összes adófizető alanyokra, tehát a jogi személyekre is. Ezen adót a község maga, mint nyilvános ingatlanok tulajdonosa, szintén köteles fizetni. Azonban a község azon adófizetői, kik maguk a törvényes követelményeknek megfelelő iskolát tartanak fenn, a községi iskola fenntartásához csak annyiban kötelesek hozzájárulni, amennyiben az általuk fenntartott iskolára fordított készpénz és terményjáru-