Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Wágner Géza: A selmeczbányai ág. Hitv. Ev. Tanítóképző intézet története

ságtan külön oktatását. Valószínű, hogy Péterfi jelentése alapján, 1892. év decemberében gr. Csáky Albin akkori vallás és közoktatásügyi miniszter megküldött leiratában rámutat a hiányokra és azok mielőbbi megszüntetését kéri. 1900-ban a miniszter egy újabb erélyes felhívásában a tanítóképzőnek a gimnáziummal való további kapcsolatát nem tartja megengedhetőnek és felszólítja az egyházkerületet, hogy egy önnálló képző felállításáról haladéktalanul gondoskodjék. E rendelet hatása alatt a tanítóképző I. évfolyama, mint nyilvános iskola, a következő tanévben megszűnik. A felvett növendékek azonban, mint magántanulók végzik tanulmányaikat. Sok vajúdás és eredménytelen tapogatódzás, a miniszter és iskolafenntartó állandó harca után jelentősebb esemény csak 1905—Oó-ban történik, mikor egyben hatalmas közeledés is áll be a képző önnállósításának korszaka felé. 1906. évi március hó 27-én az egyházkerületi közgyűlés által kiküldött hármas bizottság Selmeczbányán jön össze és megállapítja a kerület elé terjesztendő javaslatokat. Az egymást követő gyűlések egyöntetű állásfoglalása végre meghozza a kerületi elnökség 1908. VI. 1-iki selmeczbányai döntését (a püspök ekkor már dr. Baltik Frigyes, világi elnök: Laszkáry Gyula), mely aztán visszavonhatatlanul, végérvényesen dátumhoz kötötten kéri a kerülettől az intézet önnállósítását. Ez az elnöki értekezlet az I. évfolyam önnállósításának időpontjául az 1908/9. esztendőt állapítja meg és a terv keresztülvitelével a lyceum kormányzó testületét bízza meg, mely egyben meghatalmazást is kapott egy tanári állásnak ideiglenes betöltésére. Az önállósítást e komoly és határozott felterjesztés alapján a kerület 1908. VIII. 7-én tényleg kimondja. Az igazgatás a lyceumival továbbra is közös marad, de 1908. IX. 1-től a lyceum fenntartója teljesen önálló használatra a tanítóképzőintézet rendelkezésére két tantermet enged át, melyben az első önállósított évfolyam már az állami utasítás szerint tanul. Ennek az önállósított évfolyamnak első megválasztott tanára Tömörkényi Dezső, kinek oklevele és képzettsége a miniszter kívánalmainak megfelelően a neveléstudományi tanszakot ölelte fel. Az 1909. évi kerületi gyűlés aztán fokozatosan a következő évfolyamot is önállósítja és annak tanárául Votisky Zoltánt választja meg. Az 1910—11. tanévben már három évfolyam önálló. Ekkor kerülnek az intézethez Gagyi Sándor, Galamb ödön dr. és Wagner Géza tanárok, kik közül az utóbbit a kerület az iskola adminisztratív vezetésével is megbízza. Az intézet fokozatos különválása egyre nagyobb összegeket követel és a kerület a három önállósított évfolyam fenntartására 1910-ben már 7918.— Koronát irányoz elő. 1911—12-ben a IV. évfolyam különválásával aztán az egész intézet önállósul. Az elsőnek megválasztott két tanár távozik ugyan, de helyüket egy állandó tanári kar váltja fel, melynek tagjai Kosáry János a zene, ének és földrajz tanára, Galamb ödön dr. a történet, neveléstudományok és a magyar nyelv tanára, Lenk Jenő a német nyelv és a természetrajz tanára és Wagner Géza a természettan és mennyiségtan tanára. Az igazgatás ezután is közös maradt a lyceuméval, így a képző igazgatása is Király Ernő lyceumi igazgató gondjait képezte, ki mellett az adminisztratív vezetést továbbra is Wagner Géza tanár látta el. A beiratkozás, évnyitás, az iskolai ünnepélyek, Istentiszteletek és szünetek a lyceuméival egyidőben folynak le. A képző növendékei a lyceum tanulóival közösen használják az anyaintézet könyvtárát, élelmezőjét és tornacsarnokát. Közösen vesznek részt az irodalmi önképzést szolgáló Petőfi Körben és a vallásos öntudatot élesztő Biblia Egyesületben. A zeneintézet pedig most már úgyszólván kizárólag a tanítóképző célját szolgálja. Az eredelileg átengedett két lyceumi tanteremből harmadik évfolyam önállósításával az intézet a lyceum céljaira vásárolt Pischl-féle házba, majd pedig a IV. évfolyam különválásakor a lyceum tulajdonát képező Heincz-féle ház szakszerűen négy tanteremmé átalakított lovagtermébe hurcolkodott át és végleges otthonába való átköltözködésig itt nyert ideiglenes elhelyezést. Az intézet tervszerű továbbfejlesztése ezzel bekerült a rendes kerékvágásba és annak teljes függetlenítése és önálló intézmény gyanánt való kiépítéséről alapvető határozatot az 1910. VII. 30-iki zsolnai kerületi gyűlés hozott, mely kimondotta, hogy a képzőt, mint önálló kerületi intézményt Selmeczbányán felállítja, fenntartásáról gondoskodik és a tanári kar fizetésének állami kiegészítése érdekében érintkezésbe lép a kultuszkormánnyal. Hogy az egyházkerület ilyen határozatot hozhatott, abban a lelkesedésen, az állami sürgetésen kívül elsősorban egy fenkölten gondolkozó ritka egyéniség Csemez Miklós volt lyceumi 76