Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)
Wágner Géza: A selmeczbányai ág. Hitv. Ev. Tanítóképző intézet története
A SELMECZBÁNYAI ÁG. HITV. EV. TANITÓKÉPZŐINTÉZET TÖRTÉNETE írta: Wagner Géza gimn. tanár, a képző egykori igazgatója. A selmeczbányai tanítóképzőintézet alapítási, fejlődési viszonyai csaknem minden fázisukban a hazai többi társának életkörülményeivel közösek. Csupán a megszállás következtében beállott szomorú végben nem lettek összes társai szánandó osztályosai. A selmeczi intézetet nevelő anyjának: a selmeczi lyceumi főgimnáziumnak a 80-as évek táján bekövetkezett anyagi legyengülése hívta éietre. Furcsán hangzik, de tény, hogy ugyanekkor (1880—1881) a liceumi növendékek száma elérte a maximumot (308), de az ekként jelentkezet tandíjtöbblet nem tudta pótolni a tanulók szaporodásával előállót személyi és dologi szükségleteket. Zsedényi, akkori egyetemes ev. egyházfelügyelő magas adománya, Ferenc Józef király kisebb segélye, Kachelmann Károly liceumi pénztáros szép alapítványa, majd nővérének özv. Rombauer Lajosné hagyatéka, mind-mind nem voltak elégségesek az egyre gyarapodó szükségletek fedezésére. Végül a lyceumot fenntartó selmeczi ev. egyház végső mentőeszközként, — bár köztudomású volt, hogy a kerület az ő jövedelmeinek csaknem a felét a lyceumra költi, — mégis ismét az akkori kerületi szuperintendenshez: dr. Szeberényi Gusztávhoz fordult támogatásért. A folyamodványra kapott válasz egy mondatát érdemesnek tartom szórói-szóra idejejegyezni, mert voltaképpen ez a döntés hívta életre a mi képzőnket: „A lyceumnak semmitsem adunk, de ha kebelében tanítóképzőt nyit, melyre az egyháznak nagyobb szüksége van, mint tudós középiskolákra, a kerület kész meghozni a kívánt áldozatot, egy tanár fizetését (700 frt.) vállalja, a többi pedig abból kerül ki, amit az esperességek fognak erre az intézetre áldozni, ha az tényleg létesül". A történeti hűség megköveteli azonban, hogy az intézet alapításával kapcsolatban dr. Szeberényi Jánosnak, a fentemlített püspök édes atyjának a nevét is emgemlítsük, aki az Annalesek feljegyzései szerint már a 40-es évek táján foglalkozott egy, a zeneintézet mellett felállítandó képző gondolatával. Gyűjtést is indított e cél érdekében, de tervét a közbejött forradalom, később pedig betegeskedése hiúsították meg. Végeredményben azonban dr. Szeberényi Gusztáv fenti válasza, melynek megfogalmazására őt édes atyjának a kívánsága inspirálta, volt a döntő tényező az intézet alapításánál. Ekként az impulzus megvolt és midőn az 1880-ik év őszére egybehívott kerületi gyűlés a szarvasi tanítóképzőt kerületi intézetté minősítette, egyben egy második képzőnek a szükségét is megállapította és tervének elkészítésével a selmeczi lyceumi tanári kart bízta meg. A terv el is készült és azt a tanári kar, — miután elgondolását előzetesen az esperességekkel is közölte, — az 1881-ik év őszén a kerületi gyűlés elé terjesztette, sőt a tervezet biztos jóváhagyása reményében az intézet I. évfolyamát a lyceummal párhuzamosan ez év szeptemberében meg is nyitotta. Az összehívott kerületi gyűlés az Ígért 700 frt évi segélyt megszavazta és a kerületi esperességek is kb. 450 frt évi jövedelmet biztosító alapítvány felajánlásával hozzájárultak az intézet létesítéséhez. Volt azután néhány esperesség, mely egyszersmindenkori segéllyel sietett a képző támogatására. Ezek adományai összesen 850 frt-ot tettek ki. Az így begyült segélyek és adományok lehetővé tették, hogy a lyceum végre felállíthatta a régóta kívánt magyar irodalmi tanszéket, megvalósíthatta a kombináltan egybevont tárgyak 74