Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Szent-Iványi Albert: A selmeczbányai kir. kath. Főgimnázium története

József volt, ezen kir. kot. főgimnáziumot pedig dr. Rauchbauer József igazgatta. Hálásan emlékezünk meg gr. Zichy János vallás és közoktatásügyi volt magy. kir. miniszterről és báró Barkóczy Sándor min. tanácsosról, kiknek jóindulatú kezdeményezésére az 1911. országgyűlés hatszázötvenezer korona költséget szavazott meg ezen épületre, melyet Ybl Lajos építőművész tervezése szerint Dobrovits Mihály városi mérnök, műszaki felügyelete mellett, Hugyecz és Rosenauer besztercebányai építési vállalkozók emeltek. A mindenható Isten áldása legyen az épületen! A Magyarok Nagyasszonya oltalmazza! Kelt Selmeczbányán, ezerkilencszáztizenharmadik évi június hónap első napján". Ezután az építési munkálatok serényen folytak. Jóllehet közben kitört a borzalmas világháború, mégis 1914 november 5-én az intézet beköltözhetett az új épületbe s ezután már így írhatott az épület-rovatban az igazgató évi jelentésében: „Az intézet épülete egészen új és a mai modern iskolai és hygienikus követelményeknek teljesen megfelel". Sajnos, nem soká élvezte az intézet a palotaszerű gyönyörű épületet, mert fennállásának 644. évében 1919 március 24-én megjelent az intézetben Stefanek Antal, a cseh-szlovák vallás- és közoktatásügyi minisztérium referense Csicmanec János hodrusbányai ev. pap és cseh kormánybiztos, továbbá Moravek Antal polgármester kíséretében és kijelentette dr. Rauchbauer József igazgatónak, hogy az intézetet átveszi a cseh állam. Az igazgató tiltakozott a magyar állam és a piarista rend nevében. Stefanek ezután az igazgatónak egy hivatalos írást adott át, melynek szövege ez volt: „Tisztelettel közlöm önnel, hogy a selmeczbányai kir. kath. főgimnáziumot a mai nappal a cseh-szlovák köztársaság birtokába veszem továbbá, hogy önt és az összes tanár urakat állásukból elbocsátom és amennyiben még nincs teljes nyugdíjjogosultságuk, az eddigi havi részletben három havi fizetést helyezek részükre kilátásba. Azon tanár urak, kik a cseh-szlovák állam szolgálatába óhajtanak lépni, küldjék el képesítési okmányaikat a cseh-szlovák teljhatalmú minisztérium iskolai referatusába Pozsonyba. A tanulóknak szíveskedjék a mai naptól számítva 14 napi szabadságot adni és hirdesse ki nekik, hogy április elején 7—8-a körül lesz az új beiratás és hogy minden jelentkező be lesz fogadva a tót tannyelvű csehszlovák gimnáziumba. A tiszta magyar nemzetiségű tanulók, kik semmit sem tudnak tótul s nem akarnak az intézetben maradni időszaki, illetve érettségi vizsgálatra bocsáthatók, de ezek soha sem lesznek érvényesek a csehszlovák köztársaság területén s nem jogosítanak sem a felsőbb osztályba, sem a prágai vagy pozsonyi egyetemre való lépésre. Míg az új igazgató, a ki 14 napon belül rendesen kiállított kinevezési okmánnyal önnek be nem mutatkozik s át nem veszi a hivatalt, ön személyesen felelős az épületért stb. leltárért. Selmeczbánya, 1919. III. 24. Stefanek Antal, a szlovák iskolák kormányreferense." 1919 április 5-én az új cseh igazgató, Lad. Seitl ugyancsak Csicmanec és Moravek kíséretében átvette az intézetet, melynek magyar címerét átmázolva, a csehet festették rá s elnevezték „Kmet Andrej" csehszlovák áll. reálgimnáziumnak. Apr. 24, 25 és 26-án tartották a beiratásokat s minthogy időközben az ágh. ev. lyceum működését is beszüntették, a két volt magyar intézetből s a környékről beiratkozott 325 tanuló, melyből az év végéig, 259 maradt meg. 1919 június 1-én a cseh tanárok elmenekültek a közelgő vörösök elől, a kik ó-án vonultak be Selmeczbányára. A cseh tanárok csak júliusban jöttek vissza s július 7-én kezdtek újra tanítani s július 2ó-án be is fejezték a tanévet. Azóta évrőlévre tovább tanítanak, mint a csehszlovák állami reálgimnáziumban. Szentantali útszéli kápolna. 73