Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Szent-Iványi Albert: A selmeczbányai kir. kath. Főgimnázium története

nak helyén a Bélabányai úton 1768-ban építtették a jezsuiták az 1914 november 5-ig használt gimnáziumi épületet. 124 évi áldásos munkálkodás után 1773-ban távoztak a jezsuiták Selmeczbányáról. Ezután 3 évig a jezsuitákból világi pappá lett tanárok tanítottak, 1776-ban Mária Terézia rendeletére a piaristák vették át a gimnáziumot, mely az 1918-iki összeomlásig az ő vezetésük alatt állott s ez alatt a tanítás zavartalanabbul folyhatott, mint a domonkosok és jezsuiták idejében. Hasznos foglalkozásukban zavarta őket az 1806. évi május 28-án kiütött tűzvész, melynek martaléka lett a gimnázium, a főtemplom, a plébánia épülete, a piarista-ház, a kamaraház s még 80 épület. így a tanítás egy évig szünetelt. Zavarólag hatott a tanításra az 1848/49-i szabadságharc lefolyása is. Ekkor vonult be a honvédséghez Erdősi Imre piarista tanár, ki emlékezetessé tette nevét a branyiszkói ütközetben, ahol a tótajkú honvédeket lelkesítve, elősegítette a győzelmet. Nagy nehézségeket okozott a tanításban 1850—60. között az abszolutizmus, melynek káros hatását látták nemcsak a tanításban, hanem az iskolai hivatalos ügyek vezetésében is. — 1850 október ó-án az iskola 8 osztályúvá lett, de csak rövid időre, mert 1860-ban 4 osztályúvá fokozták le. A németül tanítani nem akaró piaristák öt évre távoztak, de 1862-ben 6 osztályúvá lett iskola vezetését 18ó5-ben újra átvették, amit megtartottak akkor is, midőn az önkényuralom utáni időkben az iskola „királyi katholikus" intézet lett. A piaristák a tanításban minden tekintetben a jezsuitákat követték. 1784-ben hozták be a német nyelvet, mint kötelező tantárgyat az I. osztályba, azután pedig fokozatosan a többi osztályba is. E rendszer tartott 1878-ig; az 1878/79. tanévben a német nyelv tanítása a III. osztályban kezdődik. 1807/8-ban kezdik tanítani a magyar nyelvet. Benyák József, a szépművészetek és a bölcsészet doktora volt az első, aki a magyar nyelvet külön tantárgyként adta elő. 1845-től kezdve tanítási nyelvül a latin helyett a magyar nyelvet használták. 1879-ben megalakult és 1881-ben megkezdte működését az Alumneum egyesület, mely szegény, jó tanulókat élelemmel és más segéllyel látott el. 1885-ben mozgalom indult meg a 6 osztályú gimnázium kiegészítése érdekében. 1890-ben Simor János bíboros hercegprímás 50 ezer forintot ajánlott fel e célra, azonban nemes szándékát hirtelen halála miatt nem valósíthatta meg. Amióta az ország tankerületekre oszlott, előbb a pozsonyi, majd 1870 óta a besztercebányai tankerületi főigazgatósághoz tartozott a selmeczbányai kir. kath. gimnázium. 1896 után a leglényegesebb esemény az intézet történetében az, hogy nyolc osztályúvá lett és új modern épületet kapott. Mindkettő nehéz, kitartó küzdelemnek volt az eredménye. Dr. Rauchbauer Józsefnek (1905—1919-ig volt az intézet igazgatója), nevéhez fűződik a 6 osztályú intézet nyolc osztályúvá fejlesztése 1907-ben, valamint az új épület építése is. Selmeczbánya katholikus közönségének többször megnyilvánult az az óhaja, hogy a 6 osztályú gimnázium 8 osztáAz új épület. 71