Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Dr. Hittrich Ödön: A selmeczbányai evengélikus lyceum története

Az evangélikus templom kai reggel 9 óra tájban hirtelen megjelent az is­kola azon osztályában, amelyben Gazsur Sá­muel igazgató növendékeinek éppen logikát magyarázott. Kiragadta kezéből a könyvet és bizonyságul hívta fel a tanácsbelieket arra, hogy Gazsur bölcsészettel foglalkozik. Hiába védeke­zett az igazgató, hogy ő logikán kívül nem tanít bölcsészetet; a tanács kimondta, hogy a grammatikai osztályokba való tárgyakon kívül mást tanítani nem szabad. A legfelsőbb osztály növendékeinek pedig még az nap el kellett hagyniok a várost. így lett akkor az iskola al­gimnáziummá. Mindamellett virágzott a meg­nyomorított intézet. Híres igazgatója volt ez idő­ben Severini János 1755-től 1789-ben bekövet­kezett haláláig. Ifjúságában sok küzdelem kö­zött végezte tanulmányait. Türingiába, — ahol három évig tanult, — az utat gyalog tette meg oda-vissza. Selmeczen 34 évig volt igazgató s is­kolája jó hírnevét lényegesen növelte. Conspec­tus Históriáé című könyve több kiadást ért, sőt a kormány iskoláiban is használták. Amint Mária Terézia mindinkább fia be­folyása alá került, nagy változás állott be. Bele­egyezett abba, hogy a jezsuita rend az ő or­szágaiban is megszüntettessék; megengedte, hogy a protestánsok felsőbb iskolákat állíthas­sanak fel. így a selmeczi gyülekezet 1777-ben újra megnyitotta a 29 év előtt feloszlatott legfel­sőbb osztályt, aminek a selmecziek valóban örül­tek. Ugyanis a királynő 1770-ben felállítván a selmeczi bányászati akadémiát, az evangélikus egyháztagok érdekében volt, hogy gyermekeik ott helyben szerezhessenek olyan előképzettsé­_ Breznyik János síremléke a selmeczi evangélikus temetőben get, mely őket az akadémiai tanulmányok foly­tatására képesíti. Ekkor az iskolának a német és tót elemi osz­tállyal együtt hét osztálya volt, hét tanárral. A terjedő felvilágosodottság hatása alatt az iskolában is történtek bizonyos változások. Midőn 1789-ben Severini 34 évi üdvös műkö­dése után meghalt, temetésén megjelentek a ke­gyesrendi atyák, a jezsuitáknak a katholikus gimnáziumban utódai. 1803-ban új tárgyat vezettek be, az egész­ségtant. Kanka igazgatósága alatt racionális újí­tások történtek. Korlátozták a grammatikai sza­bályok tanítását, a könyvnélküli tanulást. Az elemi német osztályban és a gimnáziumi elő­készítőkben az úgynevezett Donatusban, minden tárgyat németül tanítottak, a felsőbb osztályok­ban pedig a földrajzot és a történetet. A francia háborúk által felszínre hozott nemzetiségi eszme Selmeczen is éreztette hatását, de természetesen német irányban. Az iskola ezután 1808-tól 1859-ig névlegesen egyházkerületi intézet volt. Minthogy a selmeczi gyülekezet minden pén­zét az 1796-ban befejezett templomépítés vette igénybe, az iskola fenntartása körül nagy ne­hézségek merültek fel. Ekkor a bányai evangé­likus egyházkerület segélyét kérték, amely hatal­masabb testület meg is szavazott évi 300 forin­tot az iskola támogatására, de azzal a feltétel­lel, hogy a magyar nyelv rendes tárgyul tanít­tassák. Mert végre abban az időben a magyar is nemzetsége tudatára ébredt és felismerte nyelve művelésének szükségességét. Kapott is az intézet Severlay Mátyás személyében ma­gyar tanárt, aki azelőtt Sárospatakon a német nyelvet tanította, Selmeczen pedig 1810-től 1827-ig a magyart, de persze, ezt is latinul adta 63

Next

/
Thumbnails
Contents