Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Schréder Gyula: Selmeczbánya és vidékének bányászata

1545. 1547. 1549. 1562. 1570. 1572. 1578. 1584. 1587. 1604. 1605. 1607. 1610. 1621. 1624. 1625. 1627. 1629. 1636. 1638. 1640. 1642. 1646. 1657. 1672. törlesztése előtt halálozván el, bányabirtoka, valamint egyéb vagyona a kincstár birtokába jutott, mely birtok a „Königliche Handlung", később a „Königlicher Handel" nevet kapta. Selmeczbányán két kincstári kohó áll fenn, amelyekben dolgozó munkások hűségesküt tartoznak tenni. A Hilleprandt alkamaragróf halála után maradt bánya és egyéb birtokot Mária királynő Hallersteini Haller Farkas tanácsosának, udvarmesterének, illetőleg kincstárnokának 4000 forintért eladta, illetőleg adományozta. A szélaknai bányáknál, melyeknél a vízemelés leküzdhetetlenné vált, egy csehországi gépmester, legnagyobbrészt lóerejű vízfelhúzó gépet épít a bányákba. Selmeczbányán az újvárat építik föl. 300—400 társaság míveli a bányákat Selmeczbányán azonban igen csekély eredménnyel, miért is segítségért a kormányhoz fordultak. Miksa császár Lipcse (Zólyomlipcse) várát Rubigallus Pálnak zálogosítja el, a tőle felvett kölcsönért. Selmeczbányán és környékén pestis lép föl. Hodrusbányán a kincstár kohót vásárol. Hodrusbányán a bányászat eredményes. Selmeczbányán királyi bányahivatalt állítanak föl. Bélabányát Bocskai megszállja. Szitnya vára behódol Bocskainak. Selmecz- és Bélabánya hadisarcul 3000 forintot fizetnek Bocskainak. Bélabányán a háború folytán az összes bányák elpusztulnak és csak az altáró áll, azonban az is roskadozó állapotban. A Glanzenberg ólombánya teljesen elpusztul. Hodrusbányán a Moder-tárót, mely munkások hiánya miatt szünetelt, üzembe helyezik. A bányamívelésnek lendületet ad II. Ferdinánd király rendelete, mely az ezüst árát tetemesen felemelte. A Brenner-szövetkezet vizetemelő gépet szerez és állít föl, mely jól működik. A Bieber-tárón első ízben használnak robbantóport. Ezen évben már bányatérkép is van, mely tájékozást nyújt az érctelepülésről. A bélabányai bányáknál szellőző akna létesül. A Felső Biber-táró ércei kifogynak s a bányák vizei felszaporodván, a vízhúzásnál 300 ember áll munkában. Bélabányán az altáró felhagyását javasolják, mert nagy költséget okozva, nem jövedelmez semmit. Bélabányán minden munka szünetel; a Brennerszövetkezet megbukik. Selmeczen a királyi bányabirtokot összesítik. Selmeczbánya bányamívelése ismét fellendül. Wesselényi Ferenc nádor a vidéket a törökök ellen megerősíti. A bányászok megtagadják a munkát, mert nem kapták meg bérüket. 1678. Selmeczbányán a betörő ellenség az összes bányászati épületeket elpusztítja. Vízbetörés miatt sok bánya elfúl. 1681. A bányák megcsökkent jövedelmének emelésére vonatkozólag Grüder Albert bányabíró jelentésében azon határozott szakvéleményének (!) ad kifejezést, hogy egyedül Istentől lehet segítséget remélni. 1686. Selmeczbányán megkezdik a József-akna mélyítését. 1693. Selmeczbányán kihirdetik azt a császári rendeletet, amely szerint báró Richter von Grub András János főbányagróf többrendbeli vétségben találtatván, állásától megfosztatik. 1703. Selmeczbánya meghódol Ocskainak, Ócskáit azonban Schlick osztrák császári generális Lévánál megveri s így a selmecziek neki hódolnak meg, Bercsényi ellenben a császáriakat győzi le Zólyomnál és rendeletére Hellenbach lesz a főbányagróf. 1704. Rákóczi októberben Vihnyére jön. Bercsényi parancsára a bányamunkások közt toborzott száz ember táborba száll. 1707. Szélaknán Bercsényi a bányaépületeket felégeti s a bányamívelést teljesen beszüntetni akarja, ezen szándékától csak Hell, akkori gépmester rábeszélésére áll el s később maga ajánl javításokat a szivattyúgépeken. 1709—1710. Selmeczbányán pestis dühöng. 1724. Szélaknán javított tűzgép állíttatik föl. Selmeczbánya bányaiskolájának szervezésére rendeletet bocsátanak ki. 1733. József-aknában az első gőzgépet állítják fel. 1735—1736—1737—1738. A Selmeczbányán felállítandó bányaiskola szervezésére vonatkozó munkák befejeztetnek. 1763. Selmeczbányán felállítják a bányásziskolát. 1768. Bacsófalván mesterséges tavat létesítenek. 1770. Az 1763-ban felállított bányaiskolából a bányászati akadémia létesül. 1776. A bányáknak nagy jövedelme mellett tervbe veszik, hogy a Garam völgyéből a selmeczi bányamívelések alá egy altárót vájnak. 1780. A fenti — II. József-altáró tervei elkészülnek. 1782. Selmeczbánya világraszóló nevezetességét, a il. József-altáró munkálatait a Garam balpartján Zsarnócza és Garamrév között megkezdik. 1823. A selmeczbányai bányák mélysége eléri a 400 ölet. 1867. A kincstár bányászata szomorú képet nyújt, a zúzók igen elhanyagolt állapotban vannak. 1868. A selmeczbányai bányászakadémia szervezési munkálatai megindulnak és első magyar oktatási rendszabályai és felvételi feltételei kiadásra kerülnek. 1869. Selmeczbányán bányászati és kohászati egyesületet szerveznek. 1871. A bányászatra oly fontos II. József-altáró, a Liliaknából kiindult ellenvágattal találkozik. A bányák állapotát megvizsgálják és Péch Antal javaslatára az összes bányák fenntartását határozzák el. 53