Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Életrajzok

lambtenyésztők Orsz. Egyesületéinek 11 -ik éve jogtaná­csosa, a „Védhalomdülő és Környéke Ingatlantulajdono­saidnak elnöke, majd tb. elnöke és ügyésze. Egyesüle­tünknek éveken át ügyésze volt, jelenleg pedig titkára. Törzs Artúr oki. erdőmérnök, ny. m. kir. erdőtanácsos. Hegybányán (Hont m.) született 1881-ben; a körmöczbányai állami főreálisko­lát 1899-ben, majd a selmecz­bányai erdészeti akadémiát 1902­ben elvégezvén, állami szolgálat­ba lépett. Szolgálatát a kolozs­vári m. kir. erdőigazgatóságnál kezdte és a háború kitöréséig az állami és kincstári erdők sóvári, diósgyőri, sárosi és szepesi ura­dalmaiban működött. A világ­háborúban az orosz fronton a lublini és ivangorodi fel­vonulásban, az olasz fronton a Vll-ik Isonzó-csatában és az oláhországi Sereth-fronton folyó állóharcokban vett részt. 1918 tavaszán mint főhadnagy, felmentés folytán leszerelt. Azután az orsovai erdőhivatalnál szolgált a háború végéig, majd az idegen megszállóknak a hűség­esküt megtagadván, onnan kiutasították s felkerült Buda­pestre. Itt a földm. minisztériumban nyert beosztást, ahol 1926-ig teljesített szolgálatot. 1926-tól a gödöllői korona­1934. évben történt nyugdíjazta­polyáni Tuzson Tibor oki. gépész­mérnök, a Hangya Ipar Rt. főmér­nöke. Született 1896-ban, Selmecz­bányán, ahol atyja, polyáni Tu­zson János főiskolai tanár volt. Anyja Kachelmann Emilia. Elemi iskoláit Selmeczbányán kezdte, majd atyjának a budapesti Mű­egyetemre való kinevezése után a fővárosban folytatta. A gimná­zium 5 osztályát a református gimnáziumban, a felső osztályo­kat s az érettségit a mintagim­náziumban végezte. Utána a műegyetemen a gépész­mérnöki szakot végezte el megszakításokkal, mivel az 1914-ben kitört világháború miatt bevonult katonának; négyévi frontszolgálat után a háború végén, az össze­omláskor fogságba esett és mérnöki oklevelét csak 1922­ben szerezhette meg. 1921-ben az Esső és Társai műszaki vállalatnál volt alkalmazásban, ahol villamosítási munká­kat vezetett. (Sümegi és Jászárokszállási villanytelepek építése). 1922-ben Zipernowszky Károly műegy. tanár mellé került asszisztensnek az elektrotechnikai tanszékre. Innen két év múlva a Ganz Villamossági gyár erőátviteli osztályára került és itt működött 1927-ig,- ekkor meg­hívást kapott a műegyetem Gépelemek tanszékének ad­junktusi állására, ahol Herrmann Miksa műegy. tanár mel­lett teljesített szolgálatot 1935. év őszéig, amikor jelen­legi helyére került. Műegyetemi szolgálati ideje alatt számos közintézmény létesítésének technikai munkálatai­nál közreműködött, mint szakértő (Szkfőv. Ferencvárosi kikötő; m. kir. légügyi hivatal sósti repülőtere és mű­helyei stb.). Szerkesztője volt a „Technika Magyar Mér­nökök Lapja" és több éven át elnöke és újra szervezője a „Műegyetemi Sportrepülő Egyesület"-nek. Éveken át működött a Magyar Mérnök- és Építész Egylet gépészeti szakosztályának jegyzőjeként. Több mérnökpolitikai meg­mozdulásban vett részt. Előadója a Magyar Szabvány­ügyi Intézet egyik bizottságának. Uhnák Márk 1868-ban született Garamapáthi községben (Bars m.) földművesszülőktől, aki csak az elemi iskola elvégzése után tanulhatott meg magyarul, mégis a lévai kegyesrendi főgimnázi­umot végezte el érettségivel, az­után adóhivatali díjnok, utóbb számgyakornok lett Léván, majd számtiszt a selmeczi bányaigaz­gatóságnál. Ebben a minőségé­ben végezte el a főiskolán a bányászati szakot 1899-ben, kivé­teles engedéllyel. Áll amvizsga előtt már segédmérnökké nevezték ki a ribniki zúzóhoz. Onnan Körmöczbányára, majd a vrdniki, utóbb a petrozsényi kőszénbányához került, mint mérnök, itt lett főmérnök, majd bányafel­ügyelő. Ott is teljesített katonai szolgálatot a megszál­és mint számv. főtanácsos 1932­Ulreich Jenő oki. bányamérnök, ny. bányaigazgató. A szepesme­gyei Korompán született 1866-ban. Középiskoláit az iglói ág. ev. fő­gimnáziumban végezte és 1885­ben érettségizett. A bányászati szakot a selmeczbányai főiskolán 1885—1889-ig hallgatta s 1892-ben tett államvizsgát. Tanulmányai el­végzése után az Északmagyaror­szági Egyesített Kőszénbánya RT. kötelékébe lépett, melynek mi­zserfai telepén kezdte meg műkö­dését, mint gyakornok, majd 1897-ben bányagondnokká neveztetett ki, 1905-ben Baglyasaljára került, mint igaz­gató. E vállalatnál teljesített szolgálatot egészen nyug­díjbavonulásáig, kivéve az 1895—97. éveket, amikor átmenetileg a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű R.-T.-nál működött. Szakirodalmi munkái közül a lignitbányászat­ról írott közleménye a „Bányászati és Kohászati Lapod­ban jelent meg. 1910-ben választották meg Nógrádmegye megyebizottsági tagjává, mely tisztét 1917. évig nyug­díjba vonulásáig látta el. A megyei életben tevékeny részt vett, több társadalmi és kultúrális egyesületnek tagja. 1918. óta a „Mátravidéki Szénbányák R.-T. bánya­ügyi tanácsadója. Urbán József m. kir. rendőrfőfelügyelő. Selmecz­bányán született 1891-ben, ugyanott tett érettségit a kath. főgimnáziumban 1909-ben. Két évig bányamérnök-hall­gató volt. 1912-ben Budapesten a jogi egyetemre iratko­zott be és 1915-ben tett államvizsgát. 1912-ben lépett a m. kir. rendőrség szolgálatába, mint díjnok, 1914-ben lett gyakornok. A világháború kitörésekor, 1914 augusztus hóban felmentése dacára önként bevonult a 14-es h. gy. ezredhez, majd 1915. év januárjában az orosz harctérre került, ahol súlyosan megsebesült. Több katonai kórház­ban való hosszas kezelés után, mint 50%-os rokkantat felmentették a katonai szolgálat alól. Visszatért Selmecz­bányára, ahol 1917-ben városi rendőrtisztté választották meg. 1919-ben a cseh megszálláskor Budapestre menekült és Selmeczbánya főispánjának, K. Pethes-nek volt a tit­kára, majd a nemzetiségi minisztérium tót főosztályában működött. A kommunizmus alatt azonban a Návay-féle ellenforradalmi mozgalomban való részvétel miatt elfog­ták és a főkapitányság pincéjébe zárták; 5 heti fogság után sikerült megszöknie s Selmeczbányára menekült, ott viszont a csehek üldöztetésének volt kitéve. A vörös­hadseregnek Selmeczbányára való bevonulása után Budapestre jött, s itt bújdosott a kommunizmus bukásáig. lásig, majd repatriált ben ment nyugdíjba. 180

Next

/
Thumbnails
Contents