Selmeczbányaiak emlékkönyve (Budapest, Selmeczbányaiak Egyesülete)

Életrajzok

völgyi bányáknak monográfiája" (magyarul 1903-ban és német nyelven 1906-ban jelent meg). 1898 október 1-től 1901-ig a Salgótarjáni Kőszénbánya rt. salgótarjáni, majd 1904-ben a petrozsényi központi bányamérnökségének vezetője 1918-ig. Ettől az időtől a farkasvölgyi bányakerület főnöke lett helyettes igazgatói címmel. 1919—1920-ig Ajka—Csingervölgyben bányaigazgató, 1924-ben a „MÁK" bányaigazgatója Tatabányán. 1924—1931-ig a „DGT" helyettes bányaigazgatója s azóta a bányaigazgatóság vezetője. Résztvett az oláh harcokban mint szkv. főhadnagy. 1922-ben kir. bányatanácsos, 1932-ben kir. bányaügyi főtanácsos lett. Deák Bárdos Lajos okleveles fémkohómérnök, ny. miniszteri tanácsos, a Lillafüred melletti Hámorban született 1866-ban. Selmeczbányán végezte az elemi iskolákat és az alsó négy gimnáziumot. Pozsonyban két gimnáziumot végzett, utána Esztergomban fejezte be középiskoláit. Selmeczbányán hallgatta a BányászatiErdészeti Főiskolán a fém- és bányászati szakot és 1890-ben oklevelet kapott. Már az első évben 300 forintos ösztöndíjat nyert. Hivatali pályáját 1888-ban kezdte meg az aranyidői foncsorműveknél, majd 1889-ben a selmeczi ezüstkohóhoz került, 1890-ben Beszterczebányán a rézműveknél szolgált, onnan a bányaigazgatóság vegytani laboratóriumában működött. 1891-ben a budapesti m. kir. főfémjelző és fémbeváltó hivatalba helyezték át, ahol miniszteri tanácsosi pozíciót érte el s ebben a minőségében 1926-ban nyugdíjba ment. Mint igazgató hivatalát egészen újjá szervezte. Mióta nyugdíjban van, filozófiával és metafizikával foglalkozik s ezirányú előadásai, felolvasásai rendkívüli érdeklődést keltettek fel. Jelenleg a „Metafizikai Világkép" című hatalmas bölcseleti munkáján dolgozik. öt gyermeke közül Lajos fia a zeneművészeti főiskola tanára. A „Magyar Kórus" című szakiap megalapításával nagy szolgálatot tett az egyházzenei kultúrának, mint a „Palestrina-kórusnak" karnagya. Országos nevű karnagya még a „Cecilia-kórusnak" is. György fia zeneszerző, miséket, motettákat, dalokat szerzett. A Jézus Szíve Énekkar karnagya, zenekritikus, szakíró. j- Bárdossy Antal miniszteri tanácsos. Az abaujmegyei Tornán született 1859-ben. Középiskolai tanulmányait Egerben végezte, ugyanott 1878-ban tette le az érettségit. A selmeczbányai akadémiát 1881-ben végezte. Középiskolai tanulmányi ideje alatt az iskola alapítványi növendéke volt. Az akadémia elvégzése után a központi vasművek igazgatóságának szolgálatába lépett. Selmeczbányán a bányaigazgatóságnál 13 éven át referensként működött, majd onnan a pénzügyminisztériumba szolgálattételre rendeltetett be 1885-ben. Ott elsőízben a pénzügyminisztérium bányászati szakosztályába osztották be. 1893-ban pénzügyminiszteri fogalmazó lett, majd 1894-ben p. ü. miniszteri segédtitkár, 1905-ben bányatanácsos, 1907-ben címzetes főbányatanácsos, 1909-ben főbányatanácsos. 1915-ben Ferenc József a miniszteri tanácsosi címet és jelleget adományozta neki. Katonai szolgálatát Marosvásárhelyen a 22. honvédgyalogezrednél teljesítette, tartalékos hadnagy volt. 1916-ban hivatalában, munkája közben lett rosszul és néhány óra múlva agyvérzésben meghalt. Korai hirtelen halála igen nagy veszteséget jelentett nemcsak a bányászati, hanem az egész magyar társadalomra is. nagyborosnyói Bartha Dezső oki. erdőmérnök, erdőtanácsos, született Deresken (Gömör m.). Középiskoláit a lőcsei kir. kath. gimnáziumban, az erdészeti főiskolát pedig Selmeczbányán végezte 1912-ben. Az államvizsga sikeres letétele után erdőmérnöki oklevelet nyert. Pályafutását a Coburg hercegi hitbizománynál Cserépfalun (Borsod m.) kezdte, nemsokkal később teljesen önállóan vezette az erdőhivatalt, mint a hitbizomány vezetője. Cserépfalun megkapta az erdőmérnöki és erdőfőmérnöki rangot. 1929. január 1-ével a Coburg hercegi hitbizomány pusztavacsi (Pest m.) erdőhivatalához helyezték át, mint hivatalvezető erdőtanácsost. •f Baumann Viktor rendőrtanácsos 1879. évben született, Vittente-n Nyitra megyében. A seimeczi ág. evang. lyceumban érzettségizett és egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter tudományegyetemen végezte, majd a nyitrai 14-es honvéd gy.-ezrednél leszolgálta önkéntes évét. A barsmegyei Újbányán a város szolgálatába lépett, mint pénztári ellenőr, majd 1910-ben rendőrkapitány lett. Az 1914. évi mozgósításkor a 14-es h. gy. ezredéhez bevonult, ahonnan az orosz frontra került. 1915 májusban orosz hadifogságba esett, ahonnan 1922 március hónapban tért haza a krasznojarszki fogolytáborból. Hazatérve, a budapesti m. kir. államrendőrség kötelékébe lépett, mint fogalmazó s még ugyanazon évben rendőrkapitánnyá és 1924-ben rendőrtanácsossá neveztetett ki. Hivatalos működése mellett szépirodalommal és szakirodalommal foglalkozott, az orosz fogságban pedig Gyóni Gézával volt együtt s barátsága nyomán, verseit összegyűjtötte. Újbányán műkedvelői előadások keretében színdarabjait nagy sikerrel adták elő. Szakcikkei a „Rendőrségi Lapok"-ban jelentek meg. Mint 1931-ben halt meg. Bencze Rezső, oki. bánya- és vaskohómérnök, nyug. m. kir. állami vas-, acél- és gépgyári műsz. főtanácsos. Szülőföldjén, Aninán végezte elemi iskoláit. Reáliskolába Kecskeméten járt. Egyéves önkéntesi évét Bécsben végezte. Selmeczen a bányászati- és vaskohászati akadémiát hallgatta s ugyanott szerezte a vaskohómérnöki- és bányászati mérnöki oklevelét. Másfélévig a selmeczbányai akadémia vaskohászati tanszékén, mint asszistens működött, majd mint segédmérnök az aknaszlatinai bányahivatalban lett alkalmazva, utóbb a diósgyőri m. kir. vas- és acélgyárhoz került, hol mint bányamérnök tevékenykedett. Később a tégla- és chamotte-gyár vezetését vette át, mely gyárakat a modern kor követelményeinek megfelelően építette át. A chamotte és dinasz égetésére szolgáló égető pesteket gázfűtésre alakította át, hogy az ottani lignitet erre a célra gazdaságosan felhasználhassa. 1926-ban került az állami vasgyárak igazgatóságához. A diósgyőri vasgyárban jelentékeny működést fejtett ki a kultúra terén is, mint a gyár zenekarának főnöke és a tisztviselői énekkar titkára s ezzel az ottani zenekultúrát igen magas színfőhadnagy szerelt le. 140