Gangel Judit: Rozsnyó műemlékei. Pályadíjat nyert művészettörténeti tanulmány 14 képpel (Budapest. Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1942)
A város története
6 A nyugatról jövő vallási tanok 1522 után Lőcsén és Bártfán termékeny talajra találtak és innen Rozsnyóra is átszivárogtak. A város a mohácsi vész után Krasznahorka ura, Bebek Ferenc kénye-kedvének volt alávetve. A főúr mind politikailag, mind vallásilag ingatag volt. Hol a török, hol Zápolya, majd ismét Ferdinánd pártjára állt; majd a katolikusokat védte, aztán meg a prostentánsoknak kedvezett. 1555-ben a város szövetségre lépett Bebekkel, aki 1556 szeptemberében a segítségül hívott törökkel a város alatt megverte a császári sereget. Ekkor Rozsnyó is a török kezére került és 1594-ig igája alatt nyögött. A harmincnyolc év sok megpróbáltatást hozott a városnak. 1573 III. 14-én például a törökök teljesen kirabolták, mert nem tudta megfizetni a hadisarcot; sőt a városi lelkészt is magukkal vitték kezesül és csak 1574 után szabadult ki. Bár a lakosság protestánssá lett, urának mégis mindig az esztergomi érseket tekintette. Hozzáfordult ügyes-bajos dolgaival, mindenben az ő pártfogását kérte; eljárását azonban sokszor nem helyeselte. Ezt bizonyítja az 1574-ből való feljegyzés. 1 2 „A beköltöző nemesek az érsekhez mennek elkérendők tőle a város földjeit, s ebből látszik, hogy ezután nem kell a nemeseket beengedni, mert íme saját kárunkon tapasztaljuk, hogy azok nem akarnak polgárjogok szerint élni, nem egyeznek velünk, csak zavart és lázadást forgatnak elméjükben, mindent újítani és változtatni akarnak és helytelennek tartják mindazt, amit a mi őseink rendeltek. Félő, hogy az ő beköltözésüket még gyermekeink megsiratják." A város polgársága tehát ellenszenvvel viseltetett a nemesek iránt, akik nem akartak körükbe beolvadni, ahol nem a származás, hanem a szorgalom, ügyesség és jó erkölcs különböztette csak meg egymástól az embereket. Krasznahorka urának, Andrássy Péternek és fiának, Mátyásnak is gyakori viszálya volt Rozsnyóval a határok miatt. 1584ben Ernő főherceg, 1593-ban Miksa főherceg és 1600-ban az esztergomi érsek intézett szigorú parancsot az Andrássyakhoz, hogy a polgárságot kíméljék meg a további méltári5'talanságoktól. A per tovább tartott. 1610-ben kiküldött bizottság megállapította ugyan a határokat, de azokat csak az 1630-ban kötött egyezség alapján fogadták el. A belső viszályok azonban nem emésztették fel teljesen a város polgárságának életerejét. Kivette részét az országos megmozdulásokból is. 1604-ben a Bocskay-féle szabadságharcban
