Gangel Judit: Rozsnyó műemlékei. Pályadíjat nyert művészettörténeti tanulmány 14 képpel (Budapest. Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1942)
Világi épületek
GS szánsz oszlop larlja. A loggia mindkét belső fatál, sőt mennyezetét is gazdagon sgraffitos ornamentika díszíti. Késő rene szánsz jellegű díszítő elemek szerepelnek, leginkább vázából szétfutó gyümölcsfűzérek. A XVII. század Rozsnyón a művészet felvirágzásának kora volt. A jezsuiták templomának építésénél megfordult mesteremberek megtanulták a barok új formáit, új díszítő motívumokat lestek el, s ezeket továbbadták fiaiknak. A formák idők folyamán leegyszerűsödtek, s lassan kialakult Rozsnyón és környékén egy nem nagyigényű, de ízléses és kellemes vidékies díszítő stílus, melynek nyomával ma is találkozunk a polgári házakon, így Kék József főtéri házán reliefszalagok futnak végig. Azonos volt a díszítése a Váraljai-utcában, a régi posta helyén állott, már lebontott háznak. Felirata szerint 1744-ben épült a főtéri régi Czirbesz-\vÁ7.. ,. Georgias Mummhart Anno Domini 17'r'i" hirdetik a már ékítménynek ható ódon betűk. 1782-ben épült a Markó-bőrgyár. Emeletes épület; fent 12 lent 8 ablakkal. A tető alatt leveles friz fut végig. A földszinti kél kaput kiugró hornyolt falpillérek keretezik, melyeket architrav köt össze. A pillérek akanthus-leveles fejezetei vakolt Vasöntvények; valószínűleg a galgóci vasöntődéből kerültek ki. A kapuk fölötti ívszelvényekben a mészáros céh jelvényei: tagló, bárd és juhfej láthatók. A ház fő művészi ékességét azonban a földszinti ablakok tölötti félkörívekben elhelyezett domborművek adják meg. Két-két ablak fölött barok kagyló- és levéldíszt mutatnak, négy pedig a bőrgyártás mozzanatait ábrázolja. A/ első domborművön két meztelenül térdelő ifjú a bőrt hajtogatja, a következőn cserzik a bőrt. Itt hátterül kezdetlegesen megformált, emeletes épület szolgál. A harmadikon vágják a bőrt: itt már három alak szerepel. Az utolsó jelenet allegorikus: két szárnyas puttó térdel a cserzővödör mellett. A ruhátlan alakok formái nehézkesek, mozdulataik alkalmazkodnak a félkörív hajtásához. Ki készítette e reliefeket, nem tudjuk. Hihetőleg helyi mester volt. A téma a ház rendeltetése folytán magától adódott: a jelenetek a rendelkezésre álló hely kicsi volta miatt csak vázlatosak, a formaadás leegyszerűsített. A jelenetek így is élénkek, mozgalmasak. A mester formakészsége is nyilvánvaló, ami leginkább az ornamentális részeken tűnik szembe. Rozsnyó legszebb lakóháza a gr. Andrássy Dénes-ulcai né-