Gangel Judit: Rozsnyó műemlékei. Pályadíjat nyert művészettörténeti tanulmány 14 képpel (Budapest. Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1942)

A Boldogságos Szent Szűz tisztelétére emelt székesegyház

85 Szt. Néti vértanú oltárát 1936-ban újjal helyettesítették. Műkőből készült. Felirata: S. Neitus Martyr Christi in pacem. 1836. Joannes Eppus me portat 1936. Michael Eppus me ornât. A Jézus Szíve oltárt is a harmincas években emelték. Szép szobrát Riegele Alajos pozsonyi szobrászművész készítette. A baloldali hajóban függ Szt. Borbála képe. Eredetileg a Scitovszkv püspöktől 1828-ban felállíttatott oltár képe volt. Mérete 220 cm. magas, 76 cm. széles. Czausig József (1781—1857) lőcsei mesternek, kiváló oltárkép- és arcképfestőnek egyik legkorábbi műve. A művész középen helyezi el a szent alakját, vörös ruhába öltözteti és kék köpenyt vet vállaira. Baljában tartja szent-jelvényeit: a pálmaágat és a kelyhet a Szent Ostyával. Jobbjával kardra támaszkodik. A test statikája biztos. Jobb lábával lép előre és ezt térdben meghajlítja. Fejét balra fordítja és az égre tekint. Szőke haja, dús fürtökben omlik alá. A háttér a sima kék ég, csupán baloldalon emelkednek magas bástyafalak. Az arctípusban és az alak telt idomaiban a késői rokokó báj mellett érezzük a biedermayer kor nyugodtabb hangulatát is. Ecsetkezelése ügyes, színei melegek. Bozsnyóhoz közel, a krasznahorkai várban is találkozunk egy müvével. Ezt 1826-ban festette egy 1747-ből származó eredeti nyomán. Dobos Andrásnak, II. Rákóczi Ferenc lovasdobosának arcképe és főleg viselettörténeti szempontból érdekes. A Bakócz kápolnában lévő, ú. n. téli kápolnába lépve, azonnal szemünkbe ötlik a Madonnát ábrázoló oltárkép. Mérete: 155X76 cm. Eleinte a székesegyházban függött. Emlékeztet a Fekete Madonnák típusára, van benne valami ikonszerűség. Mandulavágású, fekete szemek, sovány, az időtől megbarnult arcból tekintenek felénk. Mária kék köpenyt visel. A kis Jézus jobbkezével áldást oszt. Felirata: FID e Lis Mater soCIetatls IesV, proteglto a pestis Labe eXItllsque RosnaVIenses. Tehát a pestis veszedelem idején ajánlották fel a Szent Szűznek, bogy oltalmazza őket. A kronosztikon dátuma: 1731. A sekrestyében két régi arcképet őriznek. Az egyik Andrássy püspököt, a másik Karaba Györgyöt, a rozsnyói székeskáptalan nagyprépostját ábrázolja.