Gangel Judit: Rozsnyó műemlékei. Pályadíjat nyert művészettörténeti tanulmány 14 képpel (Budapest. Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1942)

A Boldogságos Szent Szűz tisztelétére emelt székesegyház

33 megvilágítja az éjszakát. A színek itt is világosak. A kék uralkodik Márián és Jézuson is. Az éj hangulatát legjobban az angyal lilás-szürke leple érzékelteti. A művész gazdag természeti környezetbe helyezi a jelenetet, melyet tarka virágok és laza lombú fák élénkítenek. A hajó jobboldalán az a jelenet látható, amint Szt. Anna a gyermek Máriát olvasni tanítja. Emelvényen helyezkedik el a két főalak. Lent, balról Joachim olvas, jobbról pedig egy szentasszony rokka mellett ül. Az emelvény lépcsőjén is alakokat látunk. Mozgalmasságával tűnik ki a sorozat utolsó képe: Mária koronázása. A két főalak felhőn ül. Balról Jézus a koronát Anyja homlokára helyezi. Két oldalt két-két zenélő angyal emeli az ünnepi pillanat fenségét. Fent megjelenik az Atyaisten és kiterjesztett karjaival egységbe foglalja a jelenetet. A Jézus Szíve-kápolna boltozatát is freskó díszíti. Keresztelőkápolnául is szolgál, így a falkép Krisztus megkereszteltetését ábrázolja. Krisztus a Jordán vizében áll, jobbra mellette Keresztelő Szt. János, kezében botja, melyen ezt a feliratot olvassuk: Ecce agnus Dei. Mellékalakként egy jámbor asszony és egy ifjú szerepel. A diadalív jobb oldalán Szt. István király impozáns alakja tűnik elő. A szentélyben a tizenkét apostol alakja sorakozik. A templomot a figurális freskókon kívül gazdagon festett ornamentika, Heisz József bécsi festő műve díszíti. Az ornamentika a templom építészeti stílusához alkalmazkodva gótikus formákat mutat, egészében mégis barokos, nem tagadhatja meg korát. Az alakok gótikus baldachin alatt foglalnak helyet; csúcsíves, gótikus mérművekkel díszített fülkék keretezik az egyes jeleneteket. Az élénk színhatású, mozgalmas barok falfestmények folytán a templom elveszti gótikus összbenyomását. A freskó barokos szellemével összhangban állanak az oltárok is. A barok főoltár 1779-ben készült és Gode József müve. Hatalmas építmény, jó szerkezeti elgondolással. Felső része carrarai márvány, amely lejjebb barnább, majd hamuszínű márványozásba megy át. Középen, a tartó oszlopok alapját keilheimi kőlemezlapok borítják. Párkányzata nem alkot teljes félkört. Ezen egy-egy nagyobb és egy-egy kisebb olasz márványból faragott, klasszicizáló, aranyozott fejezetű oszlop emelkedik. Közöttük Péter és Pál apostol aranyozott szobra áll. A két maga-