Gangel Judit: Rozsnyó műemlékei. Pályadíjat nyert művészettörténeti tanulmány 14 képpel (Budapest. Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1942)

A Boldogságos Szent Szűz tisztelétére emelt székesegyház

25 szembe: a gótika és a reneszánsz. A gótika felfelé törő, vertikális vonalai már elszáradtak, üres, megszokott sablonná váltak, többé nem tükrözték vissza a középkor eszmevilágát. A középkor eszméi lassan elhomályosodtak és helyüket elfoglalta a humanista szellem. A régi, sablonná vált művészet helyébe pedig bevonultak az új stílus formái. Hazánkban az átalakulást hosszú fejlődés előzte meg. Sokszor mindkét stílus emlékeit felleljük ugyanazon a helyen, egyidőben keletkezett emlékeken. Ez a helyzet a rozsnyói székesegyházban is. Pastoforiuma 1507-ben készült, a Bakócz kápolna díszkapuja 1516-ban. Tíz év különbség van mindössze a két emlék dátuma között és szellemben: egyik haldokló gótika alkotása, a másik pedig az ébredező reneszánszé. A pastoforium a szentély északi oldalán áll. Az egyik restaurálás alkalmával barna olajfestékkel mázolták be, ezáltal hatása csökkent. 10 m. magas. Alsó része készült csak kőből, a tornyocskák ismeretlen összetételű masszából. (Az 1930-iki restauráláskor letöri darabjából derült ez ki.) A szentségház egyik oldalával a falhoz támaszkodik. Alaprajza nyolcszögü szabályos sokszög. Ebből négyszögletű pillér emelkedik ki, üres címerpajzs díszíti mindhárom oldalát. Fent kiszélesedik és lóhere-íves párkányban folytatódik. Efölött sima rész fut végig a következő felírással: anno domini 1507 HOc OPVS FAcTV EST P PeTRm De Co Loa Ezután következik a szentségtartó szekrény. A fiatornyok sokaságával fellazított, toronyszerű felsőrész ismét a nyolcszögű formára tér át. A második szakasz előtt egy darabig ismét a négyszögű alapforma uralkodik, majd ez a tornyocskákkal nyolcszögűvé alakul. A keresztmetszet ezután kettős, élére állított négyzetet mutat. A pastoforium végül teljesen elkeskenyedik és metszete az élre állított négyzet lesz. Mesterét, Péter mestert — a felirat PeTRm De CoLoa alapján — Divald kölni származásúnak tartja, míg mások kalocsainak. Konvencionális formáiban ugyan nem kel versenyre egyéb ilyen emlékeinkkel a kassai, vagy a bártfai szentségházzal, későgótikánknak mégis figyelemreméltó alkotása. Lpp a közeli kiváló hazai minták folytán felesleges külföldi mesterre gondolnunk. Péter mester méltán tanulhatott a kassai és a bártfai szentségházak zseniális művészétől, Tornai Jánostól. A fíakócz kápolna díszkapuját Mvskovszky Viktor Rac/uzai