Gangel Judit: Rozsnyó műemlékei. Pályadíjat nyert művészettörténeti tanulmány 14 képpel (Budapest. Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1942)

A Boldogságos Szent Szűz tisztelétére emelt székesegyház

22 el. 1897-ben új orgonát kapott a templom, a régit Berzétének ajándékozták. 1900-ban villanyvilágítást vezettek a templomba. A káptalan téli kápolnáját kibővítették és újra díszítették. A kripta ajtaját is kijavították. 1901-ben az orgonát modern mechanikájú szerkezettel látták el. 1904-ben a templom déli főbejáratát neogótikus stílusban újjá építették. 1912-ben az előcsarnokot is átépítették. Ez év április 3-án reggel 8 órakor az egész éjjel dühöngő vihar a torony tetejét ledöntötte és a plébániaépület felé dobta. Még a nyár folyamán újjá építették a tornyot és október 10-én tűzték fel ormára az új keresztet. A világháború a székesegyháztól is áldozatot követelt. 1917ben mind a négy harangot elvitték. A cseh megszállás alatt 1930-ban a templomot restaurálták. Ekkor Kolbay Tivadar, Spöttl Ignác és Heiss József freskóit Ádám Gyula festette át. A Szt. Borbála oltár helyére Jézus Szíve oltárt állítottak. Szt. Néti ereklyéinek is új oltárt emeltek. A. keresztelő-medence mögötti falrészen a restauráláskor freskótöredék került elő. A rozsnyói székesegyház története, leszámítva azt a 120 évet. amikor falai között a szentmise helyett a zsoltáros szavaival dicsérték az Istent, sohasem mutat hanyatlást. Püspökeiben, papjaiban mindig élt a művészi érzék, mellyel a templom emlékeit, berendezési tárgyait minden tőlük telhető eszközzel megóvták a pusztulástól. Mikor pedig restaurálásra került a sor. vagy új oltárokat állítottak fel, gondoltak arra, hogy ezekkel ne bontsák meg a templom belső összhangját. Ez a törekvés ugyan nem járt mindig sikerrel, a templom mégis, ha részleteiben nem is, de legalább fővonásaiban megőrizte eredeti későgótikus jellegét. A püspöki rezidencia és a ferenerendiek temploma előtt elhaladva, a székesegyház elé jutunk. A klasszicizáló-barok campanile ragadja meg elsősorban figyelmünket. Már elhelyezésének módja is különös. A keletelt templom szentélyének déli oldalától 8.8 m. távolságra vetették meg alapjait 1733-ban és 1779-ben fejezték be. A szokatlan elhelyezésmód azonban indokolt. Mikor a templom épülni kezdett a bányászlakásokon kívül nagyobb épület a településen nem volt. Viszont ezek a bányaoldalhoz közel, tehát valószínűleg a gimnázium és a szeminárium helyén