Gangel Judit: Rozsnyó műemlékei. Pályadíjat nyert művészettörténeti tanulmány 14 képpel (Budapest. Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1942)

Városkép

13 tak. így az 1574. évi városi alapszabályok 35. pontjában szó esik a pásztorházról, hol a cselédek, pásztorok kaptak szállást. Az 1603. évi alapszabályok 29. pontja is említi, mikor megtiltja, hogy itt kockázzanak és kártyázzanak. Helyét a város szélén kell keresnünk. A város szívében állhatott a fürdőház. Az 1603. évi alapszabályok 55. pontja felszólítja a fürdő gondozóját (Bader), hogy az épületet jókarban tartsa. Egyúttal ez volt a borbély műhelye is. Igen érdekes építmény lehetett az árucsarnok, melyet csak az 1597-i számadás e tétele említ: „ltem egy kulcsot vettem az árucsarnokba — ft. 3 d." Az 1790-ben készült rézmetszeten kívül csak a mult század végéről maradt ránk egy-két metszet. Ezek azonban nem bírnak jelentőséggel, hiszen ugyanazt a képet mutatják, amit Rozsnyó ma is nyújt a városba érkezőnek. A vasútállomásról a gr. Andrássy Dénes-utcán át jutunk" a főtérre. Útközben, balkéz felől elhagyjuk a Csetneki utcában épült református templomot, jobbról a Markó-féle bőrgyár (ma ecetgyár) épületét. A Kórház-utca sarkán a Fuchs-féle ház, az utcában a Kósa—

Schopper kórház vonja magára a figyelmet. A „Templomkerítés"-ben áll az evangélikus templom. A Nehrerféle ház mellett elhaladva, kiérünk a főtérre, melynek közepén a „diáktemplom" emelkedik a várostoronnyal. Balról a városháza, jobbról néhány régi lakóház és a Szent Vince-apácák zárdája emelkedik. A tér északi felét a püspöki rezidencia, a kanonoki házak, majd a ferencrendiek temploma és kolostora keretezi. Emellett emelkedik a szegényház, szemben vele a plébánia régi épülete. Eljutottunk a székesegyház elé. Innen tovább haladva megértjük, miért viseli Rozsnyó a büszke nevet: „sajóparti Athén." A róm. kat. főgimnázium, vele szemben a premontreiek rendháza, majd a püspöki szeminárium állanak itt. A tudomány másik, alapjaiban több mint három évszázados hajléka, az evangélikus gimnázium a város délkeleti részén, a Drázus folyócska partján épült. Pillantsunk áhítattal a főtér Madonna-szobrára, álljunk meg Kossuth Lajos, gr. Andrássy Dénesné, Szabó István szobra előtt és áldozzunk emléküknek. Ha még ellátogatunk a székesegyház északi oldalán lévő temetőbe és felkapaszkodunk a Kálváriára: megláttuk Rozsnyó művészi értékeit. A város történetére és a városkép kialakulására is elhatározókig hatott az a tény, hogy a kassai stratégiai út mentén fekszik. Évszázadokon keresztül az volt a helyzet, hogy akinek birtoká-