Gangel Judit: Rozsnyó műemlékei. Pályadíjat nyert művészettörténeti tanulmány 14 képpel (Budapest. Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem, 1942)

A város története

9 ségi jegyző a nemzetiségi harcról ilyen jellemző latin rigmusokat írt a lap szélére:

1

6 Hungaricanatio Semper ernt oclio Apad Roseavienses Teutones esse volentes Pri mum desiderantes Locum et obtinentes. At facta inversio Atque permutatio Deus nos miseros Elevavit hungaros. A magyarság győzött. Az 1520-ban elkezdett városi könyveket eleinte német nyelven vezették és csak itt-ott fordul elő magyar nyelvű okirat. Pl. 1581. június 1-én örökségi egyezés Várkony Ferenc és sógora, Német József között. 1670-tól kezdve .i hivatalos nyelv a magyar lesz és csak helyenként találkozunk latin bejegyzésekkel. Pl. Bebek Imre gömöri főispán egy oklevele és a Szontagh családot illető Lipót királv-féle diploma bekezdése. Latin nyelven írták még az oklevelekről szerkesztett jegyzéket. A nemzetiségi különválás éreztette hatását az evangélikus egyház kebelén belül is. 1709-ben végre egyesség jött létre a magyar és német egyház és nemzetiség között. Eszerint a két egyház különkülön megmaradt ugyan, de mindenki tetszése szerint választhatott, melyikhez akar csatlakozni. így a válaszfalak végleg leomlottak és 1750 körül már nehéz lett volna megállapítani, melyik polgár származott magyar és melyik német családból. A magyar faj átformáló ereje az 1630 körül nagyrészt németajkú Rozsnyót magyar várossá tette. A fejedelem és a főurak rozsnyói tartózkodása az ipar és a kereskedelem forgalmát is bizonyára fellendítette, bár erre vonatkozólag csak elszórt adatokkal rendelkezünk. Fennmaradt Rákóczi egy rövid levele, melyben meghagyja bizonyos Körösi Györgynek, hogy „Rozsnyón levő párducbőreiket, az mellyek már elkészültek, küldje utánunk."

1

7 Munkácsról kelt e levél az erdélyi fejedelemségbe való ünnepélyes beiktatás előtt. Ekkor tehát a rozsnyói szűcsmesterektől készített kacagányban pompázott a fejedelem. Kevés adat van arra nézve is, miként viselkedtek a város tisztviselői és polgárai a nagyságos fejedelemmel