Rozmaringkoszorú – Szlovákiai magyar tájak népköltészete

Mondák és hiedelemtörténetek

368 MONDÁK ÉS HIEDELEMTÖRTÉNETEK 368 Mikor éppen sopánkodik, hát, gyön hintón, gyönyörű szép hintón Mátyás király. Az udvaron kérdi: — Hol van a szolgabíró? A szolgabíró benn volt a szobában, reszketett, mint a kocsonya. — Küldd csak ki! A szolgabíró térdepelve könyörgött, hogy bocsásson meg neki Mátyás király. — Nincsen bocsánat! Nem fizettél a szegényeknek! Amiért dolgoztak, te összeveretted! Te bitang! Akkor Mátyás király a főbíró hátán összehasogatta a bőrt. Vér folyt a hátából. Addig verette, üttette, míg csak teljesen vége nem lett. így bánt el Mátyás király a főbíróval. S aj ó s zentkirály 6 MÁTYÁS KIRÁLY SZŐ I, ÖT KAPÁLTAT AZ URAKKAL Mátyás király egyszer Tornaiján járt. Csak úgy szegényesen volt öltözve. Bement a Fehér Holló étterembe, hogy megebédeljen. Ott ült sokáig, de a pincérek hozzá se szóltak. Csak az urak körül szaladgáltak. Őhozzá nem is szóltak, mert hogy szegényes ruhában volt, ki se szolgálták. Hát akkor mit volt mit tennie, elment éhesen. Majd azután egyszer táviratozott a gömöri uraknak, hogy jön vizitációba. A Hollóban volt a nagy ebéd. Szaladgált mindenki, hogy a királynak a kedvébe járjanak, meg hogy ne legyen hiba semmiben. Amikor leültek az ebédhez, Mátyás király nagyon lehordta az urakat. Szidta őket, hogy semmibe se veszik a szegényeket. Ő itt járt a múlt héten. Ugyanitt ült a Fehér Hollóban, de még csak hozzá se szóltak, mert szegényesen volt öltözve. A pincérek csak az urak körül sürögtek-forogtak. Nem a pincérek a hibásak, hanem az urak, akik észre se veszik a szegényt, csak elvárják, hogy nekik dolgozzanak. Most pedig senki se nyúlhat az ételhez. Mennek együtt dolgozni! Nagyon elsavanyodtak az urak. Nem volt mit tenni, fel kellett állni az asztaltól éhesen. Akkor kivitte Mátyás király az urakat a gömöri hegyre a szőlőbe. Ott nagyon meredek a hegy oldala, ahol a szőlő van. Éppen