Rozmaringkoszorú – Szlovákiai magyar tájak népköltészete

A lakodalom költészete

170 A LAKODALOM KÖLTÉSZETE 170 30 ASZTALHOZ HÍVÓ Uraim, az asztal meg vagyon terítve, Kés, villa, tányérral el vagyon készítve. Majd jönnek az étkek, itt mindjárt sorjába, Hogy ez a sok vendég ne várjon hiába. Nehogy az asztalon az étel meghűljön, Fölmelegítése dologba kerüljön: Fogjanak hát hozzá, uraim, jó frissen, Jó epetitussal kívánom szívesen. Egy szó mondásom: Dicsértessék a Jézus. Kisbény 31 ÉTELKÖSZÖNTŐ Az első tál ételnél: A mi böcsületes, jámbor atyánkfia ezelőtt harmadnappal általam tisztöltötte magukat a mai dicsőséges napra egy tisztességes ebídhöz vagy vacsorához. De az idő rövidsége mián, a mi ebédünk vacsorává változott. Ez a böcsületes, jámbor atyánkfia azon iparkodott, hogy ígíretit mikínt teljesítse. Tyúkait levágatta, madarait leölette, és az első tál ítélt általam beküldette. S ez a böcsületes, jámbor atyánkfia kívánja az Üristentül, hogy aki az ő ítelíbül és italábul részt vesz, az Üristen szolgáltassa testinek táplálására, lelkinek pedig vigasztalására. E szó mondásom. A másik tál ételnél: Itt van a tehénhús mártással, tormával, Jobb ez, mint a héring a vöröshagymával Ábrahám is ilyennel éle Sárájával, Azért ílt oly soká a kedves párjával. Bátran tehát ebbül minnyájan egyenek, Jó nagy szeleteket tányérra vegyenek,