Rozmaringkoszorú – Szlovákiai magyar tájak népköltészete

Szerelmi dalok

SZERELMI DALOK 133 92 Meg kell a búzának érni, Ha mindennap jó szél éri, Meg kell a szívnek hasadni, Ha mindennap bánat éri. Le van a búza aratva, Keresztbe is van már rakva, Ahány szem van egy keresztbe, Annyiszor vagy az eszembe. Beje 93 Én vagyok az, aki nem jó, Engem rúgott meg a csikó. Ha még egyszer megrúg a ló, Sohasem lesz belőlem jó. Én is voltam, ami voltam, Virágok közt rózsa voltam, De egy legény leszakasztott, Kalapjánál elhervasztott. Soha világéletembe, Nem volt szép lány a kezembe, Tegnap este akart lenni, De nem tudtam megölelni. Édesanyám sok szép szava, Kire nem hallgattam soha, Hallgatnék én, de már késő, Utolért a záporeső. Szalánc 94 Beteg a szeretőm, az ágyba fekszik, Piros bársonyos paplannal takaródzik,