Rozmaringkoszorú – Szlovákiai magyar tájak népköltészete

Balladák

BALLADÁK 479 Anyám, idesanyám, Sár-Fodor Péterné, Elöletted lányod, utána engemet. („Ott meglőtte magát"] Egyiket temették napkeletje felől, Másikat temették napnyugotja felől. Egyiknek a sírján két szál rozmaring nyőtt, Másiknak a sírján két pár gerlice kőtt. Ghymes 9 DRÁGA JÓ MARISKA (A szégyenbe esett lány) Ördögök, ördögök, Siessetek hamar! Ezt a barna kislányt Vigyétek el hamar! Anyám, édesanyám, Csak egy órát várjon, Míg a levelemet Szeretőmnek írom. Fecském, édes fecském, Vidd el levelecském, Királyfi úrfinak, Az én galambomnak. Ha délben érsz oda, Tedd a tányérjára, Ha este érsz oda, Tedd a díványára. Délben értem oda, Tányérjára tettem, Olvasta leveled Gyászos, könnyes szemmel.