Rozmaringkoszorú – Szlovákiai magyar tájak népköltészete

Balladák

BALLADÁK 477 Elmegyünk majd Gönc városba Bátyám szabadítására. Börtöngazda, Egek Ura, Adok neked sok aranyat, Adok neked sok aranyat, Szabadítsd ki a bátyámat! — Nem kell nékem az aranyod, Sem tízesed, sem százasod, Háljál velem egy éjszaka, Ki lesz bátyád szabadítva! — Börtöngazda, Egek Ura, Mi csörög az istállóba? — Aludj, aludj, szívem Anna, Kocsisom lovát itatja. Most jött haza egy órája, Réz annak a zabolája, Réz annak a zabolája, Csörög, csattog a szerszámja. — Erre Anna semmit sem szól, Végigsétál a folyosón, Folyosórul folyosóra, Fehér László ajtajára. — Fehér László, édes bátyám, Élsz-e még, vagy meghaltál? — Ne itt keresd a bátyádat, Elvitték már a zsandárok. — Átkozódni nem szokásom, De ha megfog, azt se bánom. Reád szálljon, úgy kívánom, Gyilkosomat meg nem szánom! Borod, búzád ne teremjen, Szántófölded ne zöldelljen. Zsebbe késed kiforduljon, Az is a szívedbe álljon! Kenyhec