Rozmaringkoszorú – Szlovákiai magyar tájak népköltészete

Mesék

MESÉK 319 itt van, amit kívántál! Te az enyém, és én a tied." A királyfi nagyon megörült. Megismerte, hogy ő az a lány, aki eltűnt tőlük. Megölelte, megcsókolta, aztán fölültek a lóra. A ló ment velük sebesen, mint a szél, és nemsokára haza is értek. De most a ló egyenesen bevágtatott velük a városba. Akik látták őket, majd megvakultak a nagy szépségtől meg csillogástól. Fölmentek a palotába, a király elé álltak, és bemutatta a királynak az ő mátkáját. Odahívták a bátyjait menyasszonyukkal együtt. Nemcsak hogy a bátyjai elismerték, hogy az öccsük mátkája a legszebb, hanem még a menyasszonyuk is. Abbizony! Azután a király átadta legkisebb fiának a pálcát, fejére tette koronáját, és ő lett a király. Mikor a vén banya mostohaanya ezt megtudta, menten megütötte a guta. A kisebb királyfi meg a hatalmas országot elosztotta háromfelé, és aztán egyszerre megtartották az esküvőjüket. Meghívták rá az egész várost. Hét nap, hét éjjel tartott a lakodalom, evett-ivott mindenki, még a sánták is táncoltak. A szegény asszonyt meg behozták a palotába, és ott éltek boldogan, még tán most is élnek, ha meg nem haltak. Tardoskedd MESE A JUHÁSZLEGÉNYRŐL, A GALAMBBÁ VÁLÓ GEBÉRŐL ÉS A K I R

ÁLY K I S A S S Z O NYR 0 L Hol volt, hol nem volt, valahol a tengeren túl élt egy szegény juhászlegény. Egész nap csak a bárányait legeltette. Ha elfáradt, lepihent egy terebélyes fa alá, és csendben énekelgetett. Egyik nap is így énekelgetett, amikor egy fehér galamb röpült a fára, és egy levelet ejtett a legény elé. Ő felvette, és olvasni kezdte. Megtudta belőle, hogy a király szolgalegényt keres, aki a lovait tartja rendben. A legény hazahajtotta nyáját, és követni kezdte a galambot, elindult a királyhoz. A várhoz érve a kapuőrök rögtön beengedték, és a király elé vezették. Ez a juhásznak jó fizetést ígért, de azt mondta neki: ha estére nem tudja az istállót kitakarítani, fejét veszi. A legény ráállt, és sietett az istállóba, hogy munkához lásson. Az istállóban gyönyörű paripák voltak. De a sarokban egy sovány gebe állt. Látszott rajta, hogy eddig nem sokat törődtek vele. A legény munkához fogott, dolgozott egész nap, de az istálló továbbra is piszkos, rendetlen maradt.