Rozmaringkoszorú – Szlovákiai magyar tájak népköltészete

Mesék

312 MESÉK hazaért, feldobja erős Jancsit a magasba, de ő, amint leesett, ismét hozzá akart kapni és feldobni, ekkor Erős Jancsi előve­szi buzogányát, és elüti neki hat fejét, és vállára akasztja, azután ismét vashídon ezüstkastélyba ment, ott is meglátja őt egy kisasszony, aki mondja neki: — Hogy jöttél ide, hisz az én férjem, a tizenkét fejű sárkány, az téged, ha meglát, agyonüt! — Nem bánom én! De amint kiment, ismét hányta a buzogányokat a sárkány négy mérföldről, a tüzet két mérföldről. Amint hozzá jött, fel­kapja Erős Jancsit, és magasra dobja, amint leesett, ismét fel akarja dobni, de ekkor levágta buzogányával mind a tizenkét fejét. Ismét felakasztotta vállára, megint ment egy ezüsthídon aranykastélyba, ott szinte meglátta a kisasszony, és mondja ne­ki: — Hogy mertél idejönni? Hisz férjem, a huszonnégy fejű sárkány, az agyonüt! Nem üt az engem agyon! Kilépett, és ott termett a sárkány, de ő, amint a sárkány jött, buzogányát elébe dobta, és a huszonnégy feje leesett, ezt ő is­mét a vállára akasztotta, a három kisasszonnyal elment ahhoz a lyukhoz, amelyen lejött. Egyiket feleségül vette, a kettőt pedig elküldte atyjokhoz. Amint hazajöttek, megmondták aty­joknak, mi történt velők. Vasgyúró és Kőmorzsoló útját állták Erős Jancsinak, és el akarták venni a megszabadított kisasszonyokat. De Erős Jancsi úgy elverte őket, hogy alig mozdultak, maga pedig elment fele­sége kastélyába, s úri módon élt vele élete fogytáig. Nyitra völgye A HÁROM FIÚ Három szegény fiúnak elhalván szülei, szétosztozkodtak az ap­jok után maradt örökségen. Mindegyik kapott egy oroszlánt, egy medvét s egy farkast. Együtt elindulván, egy erdőn keresztül néhány napig men­degéltek, míg végre három útra nem oszlott fel útjok. Itt a leg­öregebb fölszólította testvéreit, hogy válasszanak maguk­nak utat, ő szívesen megy azon az úton, amelyik neki marad. Elhatározták, hogy mindenki szúrja a kését a földbe, s ha va-

Next

/
Thumbnails
Contents