Rozmaringkoszorú – Szlovákiai magyar tájak népköltészete
Néprajzi gyűjtők nyomában
28 NÉPRAJZI GYŰJTÖK NYOMÁBAN de egyedül nem tudott igazán eredményesen dolgozni. Rozsnyói lakos lévén, Gömör falvait járta és kutatta. A csehszlovákiai magyarság két háború közti irodalom- és művelődéstörténe téből évről évre többet ismerünk meg. Elsősorban Turczel Lajos és Csanda Sándor írásaiból tudjuk, hogy ezek és a hasonló törekvések, a .néprajzi gyűjtés intézményesítése előbb-utóbb zátonyra futottak, a burzsoá csehszlovák művelődéspolitika nem tartotta érdemesnek rendszeres támogatásukat. A .cserkészek, ;majd a sarlósok lelkes mozgalma, Tichy Kálmán és Khín Antal működése mellett Manga János tett igen sokat a szlovákiai magyar népi műveltség megismeréséért. Néhány kisebb jelentőségű előzmény, Pongrácz Zoltán (1930) és Rácz Ilona (1932 J gyűjtőútjai után .mint a csehszlovák rádió első magyar szerkesztője az 1930-as évek derekától rendszeres fonográfos népzenei gyűjtésbe kezdett. Elsősorban a Zobor-vidéket és Mátyusföldet, majd a Garam és az Ipoly mentét járta, eljutott Gömörbe és azon túl is. Érdeklődésének középpontjában az ünnepi szokások és a lakodalom, tehát a népéletnek olyan mozzanatai álltak, amelyek elválaszthatatlanul összenőttek a népzenével és a népköltészettel. Könyvet írt a menyhei, majd az Ipoly völgyi ünnepi szokásokról. Kutatásai kiterjedtek a szlovákmagyar interetnikus kapcsolatokra is. A népzenekutatás új eredményeket hozott az addig .alig ismert keleti területeken is. A régi Torna megye szélén s egyben a magyar—szlovák nyelvhatáron egy félreeső völgyiben fekszik Áj község. Kodály Zoltán ösztönzésére itt kezdett a magyar néprajzban mindaddig példátlan vállalkozásba Vargyas Lajos. Összegyűjtötte a lehető legnagyobb teljesség igényévell a település lakóinak zenei tudását. Munkájáról alig egy évvel a vizsgálat befejezése után könyvb&n számolt he (Áj falu zenei élete,. Bp. 1941 J. A nyugati területek tanulmányozása is megélénkült. Fél Edit Martoson és környékén folytatott társadalomnéprajzi és népviselet-kutatást. Az érsekújvári gimnázium egyik osztályában 1940ben Bakos József tanár vezetésével nyelvművelő és falukutató munkaközösség alakult. Maradandó értékű néprajzi gyűjtést is végeztek. Elsősorban a város környékén, aztán a Mátyusföldön és a Garam mentén, illetőleg a Csallóközben is. Munkájuk eredményét helyi kiadású füzetekben közölték. Nagyobb részük, a gyermekjátékok, mondókák és dalok később jelentek meg Bakos József szerkesztésében (Mátyusföld i gyermekjátékok, Bp. 1953). A Szlovákiai Magyar Honismereti Könyvtár vékonyka kiadványai egyikeként látott napvilágot Arany A. László mindössze 16 oldalas munkája: A szlovákiai magyarság néprajza (Pozsony, 1941). Ez az
