Rozmaringkoszorú – Szlovákiai magyar tájak népköltészete

Mesék

MESÉK 293 A bátyjai nem ismertek rá, mert azt hitték, hogy már meghalt. De nemsokára megérkeztek a tündérek, egy aranyhidat vertek a város szélétől a királyi palotáig, és Tündér Ilona beküldött egy követet a királyhoz, hogy küldje ki azt a fiát, amelyik meglopta az ő várát, mert ha nem, akkor itt kő kövön nem marad. A király előhívatta a fiait, és azt mondta az öregebbiknek, hogy: „Ha te hoztad, fiam, hát csak menj ki!" A fiú ki is ment, de még a hídra sem mert rálépni, csak mellette ballagott, odaállt Tündér Ilona elé. Az így szólt hozzá: „Te vagy az, aki meglopta a váramat?" A fiú azt felelte, hogy ő. „No akkor — szólt Tündér Ilona — mondd meg, hogy áll az én váram!" „Úgy, mint más vár" — felelte a királyfi. „Hát a kutam?" „Ügy, mint más kút!" „Hazudsz" — mondta Tündér Ilona, és huszonötöt húzatott rá. Még szigorúbban beüzent a királyhoz, hogy küldje ki a fiát, amelyik meglopta a várát. Kiment a középső is, de az is úgy járt, mint a bátyja, csak őrá már ötvenet húzatott Tündér Ilona. Harmadszor is beüzent, hogy ha ki nem küldi azt, aki meglopta a várát, itt kő kövön nem marad. A legfiatalabb ekkor odaállt az apja elé, megmondta, hogy ő kicsoda, kért tőle királyi ruhát, hogy ő majd kimegy, és mindent elintéz. Azután felült a lovára, és úgy vágtatott végig a hídon, hogy az csak úgy zörgött, odaállt Tündér Ilona elé. Az aztán kérdte tőle, hogy: „Te vagy az, aki meglopta a váramat?!" „Én" — felelte az. „Hogy áll az én váram?" „A te várad a tenger hetvenhetedik szigetén van, és szüntelen egy arany kacsalábon forog." „Hát az ágyam hol áll?" „A te ágyad két kút között áll, a jobb oldali kútban van az örök ifjúság vize, a bal oldaliban pedig a halál vize, és az ágy fejinél ült az arany pintyőkemadár." „Igazad van!" — mondta Tündér Ilona. Aztán hozzálépett, megcsókolta, és azt mondta, hogy „Most már csak ásó-kapa választ el egymástól". Aztán bementek a várba, megmondták az apjának, mi történt, Tündér Ilona megmutatta, melyik az örök ifjúság vize, a király ivott belőle, megfiataladott, aztán elmentek a Tündér Ilona várába, és ott élnek boldogan, még ma is, ha meg nem haltak. A két gonosz bátyja pedig szolgálta őket egész életükben. Itt a vége, dugjuk vízbe! Tardoskedd