Rozmaringkoszorú – Szlovákiai magyar tájak népköltészete

Szólások

276 SZÓLÁSOK 13. A jóravaló koldus már a hetedik faluban jár. (A későn kelőnek mondják.) 14. Farkast emlegetnek, kert alatt kullog. (Akiről beszélgetnek, váratlanul ott terem.) 15. Nincs olyan teris szekér, akire még ne férne. 16. Nem zörög a levél, ha nem rázzák. 17. Jobb a sűrű krajcár, mint a ritka garas. 18. Minden gomba jó gomba, csak az ember goromba. 19. Nem akarásnak nyögés a vége. 20. Inkább szegénykedjünk, mint szégyenkedjünk. 21. Aki szegénynek született, szegényül hal meg. 22. Amely tyúk sokat kárál, keveset tojik. 23. Más lováról akkor szállítják le az embert, mikor akarják. 24. Nem kell azt a fát rázni, aki magától is hull. 25. Majd megtanítja őket hét tél, hét nyár. (Ha olyanokat házasítanak össze, akik nem szeretik egymást.) 26. Élő fának nehéz dőltét várni. 27. Ha fölkötötted a kolompot, hát akkor rázd is! Ipolyszalka 28. Siket, mint a naprágyi ember. (Nem akarja a hozzá intézett szót fogadni.) 29. A melléti fazék is eltörik. (Addig jár a korsó a kútra, míg eltörik.) 30. Köszörüli, mint a hangonyiak a ködmönt. (Hiábavaló munkát végez.)