Rozmaringkoszorú – Szlovákiai magyar tájak népköltészete

A jeles napok költészete

212 A JELES NAPOK KÖLTÉSZETE 212 Boldogságos Szűznek Egy kis ajándékot Hoztam becsülettel Kedves mesteremtől, Az én tanítómtól. Ö engedelmitől Kívánom meganni Én teljes szívemből. Kelenye 39 KARÁCSONYI MONDÓKA Kiskarácsony, nagykarácsony, Kistilt-e már a kalácsom, Ha kisült már, adják ide, Mer én azér gyüttem ide, Ha nem sült ki, én nem várom, Mert igen fázik a lábom. Andód 40 KARÁCSONYI K Ä N T A Midőn az Űr Jézus Krisztus a földön járt, Egy gazdag városban Szállásra nem talált. Gazdag kocsmárosné, Adjál nekem szállást, Az Isten kedvijért, Kínszenvedésijért. Menj el, menj el, menj el, A város vígire, Ott lakik egy özvegy, Veronka asszony.